Az 1990-es évek elejéig a magyarok vezették az öngyilkossági világstatisztikát. Az utóbbi harminc évben jelentősen javult ugyan a helyzet, de még mindig magas ez az arány – nyilatkozta lapunknak a Semmelweis Egyetem professzora. Rihmer Zoltán elmondta, a negatív életesemények elsősorban depressziós betegeknél játszanak közre az öngyilkos magatartásban. A depresszió első jeleit a szakember a hangulat tartósan negatív irányba fordulásában, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenésében, az álmatlanságban, az étvágytalanságban, valamint a gyakran társuló szorongásokban határozta meg. Az utóbbi 30 évben hazánkban csaknem ötven százalékkal csökkent az öngyilkossági halálozás, amely elsősorban, de nem kizárólag a pszichiátriai betegek korszerűbb kezelésének – főként a kiterjedtebb és hatékonyabb gyógyszeres kezelésnek, valamint a terjedő pszichoterápiás eljárásoknak és a lelki elsősegély-szolgálatoknak – köszönhető. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy bár csökkenő öngyilkossági statisztika jellemzi az országot, az öngyilkosságok, illetve a mentők által regisztrált öngyilkossági kísérletek száma 2006-tól emelkedett. A professzor ennek okaként azt jelölte meg, hogy ekkor a szocialista–szabad demokrata kormány erőteljesen visszaszorította a pszichiátriai ellátást, 25 százalékkal csökkentették az akut pszichiátriai ágyak számát. – Minimum a régi ágyszámot kellene visszaállítani, de növelni kellene az ambuláns pszichiátriai ellátóhelyek számát és finanszírozását is – szögezte le. Mint mondta, ma a leépítés következményeként hamarabb küldik haza a betegeket, mivel kevesebb a rendelkezésre álló kórházi ágy. Ez azonban növeli a visszaesés esélyét. – Ma átlagosan 40-50 beteget lát el egy-egy orvos a pszichiátriai gondozókban, amely aránytalanul magas szám – mutatott rá.
A férfiak vezetik a listát
Az Európai Unióban 2008-ban 58 ezren vetettek véget önkezűleg az életüknek. Közülük 2400-an hazánkban lettek öngyilkosok. A szuicídiumot, vagyis öngyilkosságot végrehajtók mintegy háromnegyede férfi, amelynek oka, hogy ők gyakrabban választanak drasztikus, biztos halált okozó módszert. – Az elsődleges okok között említhetjük a nem kezelt depressziót, a munkanélküliséget, a valamely, családot ért tragédiát, az érzelmi csalódást. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindig összetett problémakör vezet el odáig, hogy valaki véget vessen az életének – mondta Rihmer Zoltán. A szakember egy nemrégiben tartott konferencián az öngyilkosság-megelőzés témakörében előadást is tartott, és itt arra hívta fel a figyelmet, hogy a háziorvosoknak kiemelt szerepük van az öngyilkossági hajlam kiszűrésében. Munkájuk azért is elengedhetetlen, mert a kétségbeesett, öngyilkosságra készülő páciensek utolsó segélykiáltásként nagy százalékban jelentkeznek háziorvosuknál valamiféle megoldást, támogatást keresve. Szilágyi Simon, a Péterfy Sándor utcai kórház pszichiátere is azon az állásponton van, hogy az öngyilkossági kísérlet előtt a páciensek gyakran adnak jelzést a környezetük felé. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy figyelembe vegyük a „segélykiáltást”. – Ezeket komolyan kell vennünk, hiszen a próbálkozók körében magas a befejezett öngyilkosságok száma – hangsúlyozta.
A média ösztönző hatása
Az utánzásra késztető magatartás óhatatlanul összefügg az öngyilkosságokról szóló tudósítások hírértékével és a hír ismétlésének gyakoriságával – véli Schönstein Mónika. A klinikai szakpszichológus emlékeztetett arra, hogy 1986-ban, Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő öngyilkossága után megnövekedett azon fiatal nők száma, akik a gyors ismeretségre szert tett szépségkirálynőhöz hasonlóan Lidocain tablettával vetettek véget életüknek. Akkor ugyanis számos tudósítás számolt be a tragédiáról, ráadásul könyv, dal és film is született Molnár Csilla történetéről. A fiatal lányra való „túlzott emlékezés” – veszélyeket hordozva magában – még ma is él, az egyik közösségi portálon saját profilt is készítettek számára „rajongói”.
Hasonló öngyilkossági hullámot indított el 1936-ban a Szomorú vasárnap című dal megszületése vagy 1774-ben a német író-költő, Johann Wolfgang von Goethe Az ifjú Werther szenvedései című művének elterjedése. Schönstein Mónika szerint az utánzásos öngyilkosság lelki hátterében állhat a hirtelen keletkezett és tartósan fennálló lelki feszültség, a negatív érzelmek, a biztonság és a bizalom megszűnése, a beszűkült tudatállapot vagy a problémák megoldására való képtelenség.
Osváth Péter pszichiáter úgy látja, nemcsak személyekhez, hanem különböző helyszínekhez is köthető a szuicídium végrehajtása. Mint fogalmazott, az úgynevezett modellhelyek hajlamosítanak az öngyilkosságra. Példaként a San Franciscó-i Golden Gate hidat említette, ahol – annak 1937-es átadása óta – 2008-ig megközelítően kétezren vetettek véget életüknek. Ma már védőhálók és az építményre felszerelt lelkisegélyt nyújtó telefonok védik a kilátástalan helyzetbe került embereket. Hazánkban hasonló helyszín József Attila halála nyomán a szárszói vasútállomás. A segédeszközök beszüntetésével nem lehet csökkenteni az öngyilkosságok számát, ugyanis a legtöbbet alkalmazott módszer – a férfiak körében hatvan százalék – az önakasztás. A lőfegyver – amelynek használatát korlátozni lehetne – csak a negyedik helyen szerepel. Kalmár Sándor pszichiáter felmérése szerint az önakasztást a mérgezés, a vízbe fulladás, a lőfegyver általi halál, majd a szúró és a vágó eszközökkel elkövetett öngyilkosság követi a sorban. Ritka ugyanakkor a leugrásos befejezett szuicídiumok száma vagy az elgázosítás. Mint mondta, hazánkban Békés megyében a legmagasabb az öngyilkossági ráta.
Az idősek mellett – akik esetében a kétségbeesésből kialakuló depresszió komoly veszélyeket hordoz – különös figyelmet kell fordítanunk a gyermekekre, hiszen közülük ötszázezer veszélyeztetettnek mondható. – A legsúlyosabb probléma az oktatás, illetve az oktatási-nevelési gyakorlat csődje – szögezte le Kalmár Sándor. Monostoriné Vass Anikó, az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozója arra hívta fel a figyelmet, hogy felmérések szerint a szülők csak napi 8-10 perc aktív figyelmet szánnak gyermekeikre, holott a minimális foglalkozási időnek el kellene érnie a fél órát. A kamaszkori krízishelyzetek indokainak az önértékelési és a teljesítménybeli válságot, a szülőkkel kapcsolatos gondokat, a baráti és partnerkapcsolatok nehézségeit, a társadalmi normák megszegését, a csavargást és a családon belüli erőszakot nevezte.
Nincs hajlamosító gén
Az öröklés mítosza az egyik legveszedelmesebb mítosz – mutatott rá Koltai Mária. A pszichiáter-családterapeuta szerint nehéz harcolni a médiában folyton megjelenő azon hírek ellen, amelyek szerint megtalálták az öngyilkosság génjét. A szakember úgy látja, a családban végrehajtott öngyilkosságok abban az esetben lehetnek hatással az utódokra, ha igyekeznek gyorsan elfeledni a tragédiát, soha nem beszélnek róla, vagyis „nem végzik el a gyászmunkát”. Papp Miklós görögkeleti lelkész úgy látja, a családokban elhal a kommunikáció, vagyis a problémákat mindenki magában tartja, és az emberek nem tudják kezelni a konfliktusokat. Rámutatott, nem így van ez a cigány társadalom esetében, amely bánatát, örömét kibeszéli, és tagjai minden esetben kiállnak egymás mellett. Körükben igen kevés az öngyilkosság. A lelkész veszélyt lát abban a francia felvilágosodás korában elterjedt liberális szemléletben, miszerint jogunk van dönteni saját életünkről. Papp Miklós leszögezte, az egyház szerint az életet a szenvedésekkel együtt kell fogadni, és aki tiszta elmével öngyilkosságot hajt végre, az sérti a felebaráti és az istenszeretetet.
origo.hu
Kéri László műsort indít Magyar Péterék portálján
