Belső fenyegetés Iránban

Súlyos merénylet történt tegnap Iránban, az első hírek szerint vallási indítékból. Bár a különböző belső feszültségek miatt az iszlám köztársaságban időről időre lesújt a terror, az utóbbi időben emelkedő tendencia mögött nemzetközi tényezők is állhatnak.

Legalább harmincnyolc embert megölt és több mint százat megsebesített egy öngyilkos merénylet tegnap Sáhbahár városában, az ország délkeleti részén. A támadást Asúra ünnepén, egy síita megemlékezésen követték el Huszein imám – Mohamed próféta unokája – mecsetjénél. A merénylet áldozatai között nők és gyermekek is vannak. Az al-Arabíja hírtelevízió szerint az akciót a Dzsundallah (Isten Katonái) nevű szunnita szervezet vállalta magára, amely az Afganisztánnal és Pakisztánnal határos Szisztán-Beludzsisztán tartományban aktív. Ezt ugyan nem erősítették meg, de Sáhbahár kormányzója azt állította, hogy a merénylet fő elkövetőjét már kézre is kerítették. Ez egybecseng azzal, hogy egy támadónak sikerült felrobbantani önmagát, egy társának a robbanószerkezete nem lépett működésbe, míg a harmadik merénylőt elfogták.
A merényletet szokatlan módon késedelem nélkül elítélte az Egyesült Államok. Maga Barack Obama elnök illette súlyos szavakkal a támadókat, felhíva a figyelmet arra, hogy a terrorizmus nem tisztel sem vallási, sem politikai, sem nemzeti határokat. Hasonlóképpen megdöbbenését fejezte ki az Asúra-ünnepen elkövetett támadás miatt Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár is.
Ami a Dzsundallahot illeti, az a szunnita beludzsok hátrányos megkülönböztetése elleni harcot tűzte zászlajára, és mindössze a múlt hónapban került fel arra a listára, amelyet az Egyesült Államok az általa terroristának tartott fegyveres csoportokról vezet. Nem volt rajta ezen a felsoroláson akkor, amikor tavaly októberben ugyancsak öngyilkos akcióval, ugyanebben a régióban 31 embert ölt meg, köztük az iráni Forradalmi Gárda több vezetőjét. Miután vezérét, Abdolmalek Rigit az iráni hatóságok kivégezték júniusban, a Dzsundallah július 27-én újabb merényletet követett el Szisztán-Beludzsisztán fővárosában, Zahedánban, szintén egy síita mecsetnél.
A Nyugattal és Izraellel folytatott harcias hangvételű szóváltásaiban Teherán sokszor vádaskodik azzal, hogy ilyen szélsőséges csoportokat használnak az ország stabilitásának aláásására. Bár egyértelmű bizonyítékokkal rendszerint adósok maradnak, az tényként kezelhető – erre több WikiLeaks-dokumentum is rávilágított –, hogy a politikai ellenzéktől kezdve a radikális csoportokon át az etnikai kisebbségekig sokan kapnak külső támogatást Iránban, feltéve, hogy szembeszállnak a teheráni vezetéssel. Nem kizárt, hogy a regionális középhatalmiságot építő, és nukleáris ambíciókat dédelgető iszlám rezsimmel szembeni stratégia gerincét nem egy kockázatos kimenetelű amerikai vagy izraeli támadás adja, hanem titkosszolgálati úton támogatott, lassú hatásmechanizmusú belső akciók sorozata.