Bemutatkozott Moszkvában Orbán

Magyarország hosszú távon szeretné rendezni a kapcsolatokat Moszkvával. E törekvés jegyében tárgyalt tegnap az orosz fővárosban Vlagyimir Putyinnal Orbán Viktor. A magyar kormányfőnek nem volt egyszerű dolga, hiszen a stratégiai tervezés előtt meg kell oldani a szocialista kormányok által hátrahagyott, a kétoldalú viszonyt érintő vitás kérdéseket. Így egyebek mellett tárgyaltak a Szurgutnyeftyegaz Molban vásárolt részvénycsomagjának jövőjéről és a Malév sorsáról is.

Drágul a Déli Áramlat. A korábban becsültnél jóval több pénzt emészthet fel a Déli Áramlat földgázvezeték megépítése. A Gazprom tegnap megjelent új számítása szerint a beruházás összköltsége 15,5 milliárd euró körül lehet. A cég korábban úgy becsülte, hogy a vezeték lefektetése 10 milliárd eurós beruházást igényel. (MN)

Látványos eredmények helyett az új alapokra helyezett kétoldalú kapcsolatok kereteinek meghatározását várták orosz és magyar szakértők egyaránt Orbán Viktor moszkvai debütálásától. E várakozásokat igazolta az kormányfői találkozó után nyilatkozva Dmitrij Peszkov is. Vlagyimir Putyin sajtótitkára elmondta, megvitatták a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő Mol-részvénycsomag ügyét, s a megbeszélések a jövőben folytatódnak. Ezt erősítette meg a megbeszéléseket sikeresnek értékelve Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is. Az érezhetően elsősorban az energetikai kérdésekre koncentráló orosz sajtó ezzel kapcsolatban emlékeztetett Putyin napokban német cégvezetők előtt tett kijelentésére, miszerint „a magyar cég azonban megszeg minden törvényt és szabályt, mindent elkövet, hogy a Szurgut képviselőit kiszorítsák a társaság vezető testületeiből”. A megbeszéléseken részt vett Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója is, aki újságírók előtt konstruktívnak nevezte az együttműködést a Déli Áramlat gázvezeték ügyében. Miller kijelentette, a magyar féllel minden kérdésben egyetértésre tudnak jutni, minden feladatot sikeresen megoldanak.

*

Vendégét az orosz kormány vendégházában fogadva Vlagyimir Putyin üdvözölte a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését, s aláhúzta, hogy a két félnek van miről tárgyalnia. Nem említve a vitás kérdéseket, kiemelte az energetikai szférát, aláhúzva az együttműködésben rejlő perspektíváikat az atomenergetikában, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében és az Oroszország és az Európai Unió közötti párbeszéd erősítésében. Az orosz kormányfő ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a jövő év első felében Magyarország lesz az EU soros elnöke. Megjegyezte azt is, hogy napirenden van komoly nagyberuházások lehetősége, s szorgalmazta a befektetések kölcsönös támogatását. Putyin kiegyensúlyozottnak nevezve ezek szintjét, mondván, a magyarországi orosz befektetések nagysága három-, míg a magyar tőke oroszországi jelenléte kétmilliárd dollárra tehető.
Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a megbeszéléseken olyan megoldásokat találnak, amelyek révén hosszú távra sikerül megerősíteni a két ország közötti energetikai együttműködést. Mint a magyar kormányfő elmondta, ez a megbeszélés az első lépés ezen az úton. Orbán úgy fogalmazott, hogy Budapest stratégiai kapcsolatok kialakítására törekszik Moszkvával, amely katonai, politikai és gazdasági értelemben egyaránt nagyhatalom. Előre vetítette, hogy reményei szerint a tárgyalásokon nem csupán egyes kérdéseket oldanak meg, hanem lerakják majd a XXI. századi típusú partneri kapcsolat alapjait. Mindkét fél megemlítette, hogy egy évvel ezelőtt Szentpéterváron már találkoztak. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kifejtette, akkor még csak feltételesen beszélhetett, de időközben a magyar nép kinyilvánította akaratát. „Magyarország nehéz korszakot zárt le, új korszakot kezdett, most már lehet hosszú távra tervezni a kapcsolatokat” – mondta.
Az új geopolitikai realitásokat és a kormányzással járó felelősséget szem előtt tartva Orbán Viktor az utóbbi hetekben meghirdette a keleti nyitás politikáját. Ebben kiemelt helyet foglal el Oroszország, amely – mint a magyar kormányfő fogalmazott – nagy történelmi kiegyezés előtt áll az Európai Unióval. Magyarország ezért az unión belül az Oroszországgal széles körű együttműködést elengedhetetlennek tartó és szorgalmazó országok közé kíván tartozni. Budapest a világban bekövetkezett változásokat figyelembe véve, a kapcsolatokat új alapokra helyezve pragmatikus, kiegyensúlyozott, érdekeinket szem előtt tartó, kiszámítható partnerségre törekszik Moszkvával. Ezen belül hosszú távú érdek az energiaellátás biztosítása és a kiterjedt orosz piacban rejlő lehetőségek kiaknázása.