Csúnya meglepetés érheti azokat, akik egy társasházi lakás megvásárlásakor nem érdeklődnek utána, vajon az eladó rendesen fizette-e a közös költséget, van-e elmaradása. Ha a turpisság kiderül, gyakran az új tulajdonosra terheli a lakóközösség a tartozást. – Megesik, hogy az eladó a vevőt nem tájékoztatja arról, hogy nincs minden rendben a közös költség befizetése körül – közölte lapunk érdeklődésére Ruszthi Hunor ügyvéd. – Az ezzel kapcsolatos információnyújtás a közös képviselőnek ugyan feladata, de a vevők sokszor nem fordítanak időt arra, hogy a szerződés megkötése előtt felkeressék őt. Emiatt fordulhat elő, hogy az új tulajdonos csak a lakás birtokbavétele után szerez tudomást a tetemes tartozásról. Általában persze a tartozást felhalmozó tulajdonos az, aki köteles megfizetni az elmaradást, azonban a társasház szervezeti és működési szabályzata előírhatja az egyetemleges felelősséget is, azaz a társasház az új tulajdonostól is követelheti az elmaradás rendezését. Az ilyen gondokat a tulajdoni lap kikérésével akkor lehetne megelőzni, ha a tartozás be lenne jegyezve. Mivel azonban a közös költség elmaradása a földhivatali dokumentumból nem mindig derül ki, célszerű a közműszolgáltatók mellett a közös képviselőtől is beszerezni egy nullás igazolást – és ennek megszerzéséig a vételár egy részét viszszatartani – tanácsolta az ügyvéd.
Mindehhez hozzátartozik, hogy a jelenlegi szabályozás szerint jelzálogjogot csak hat hónapos elmaradás után lehet bejegyeztetni a társasházi lakásokra. – A helyzetet tovább nehezíti, hogy a közös képviselőknek – megkeresés esetén – kizárólag a közös költség tartozásról van tájékoztatási kötelezettségük, a társasház egyéb kötelezettségeire vonatkozóan nincs – tudtuk meg Bék Ágnestől, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökétől. A társasház tartozásai a közgyűléseken derülnek ki egyértelműen. A tulajdonosok ilyenkor kapják meg a ház beszámolóját, ám nagy tartozás esetén ezt nem feltétlenül mutatják meg a vevőjelöltjüknek. A vevők kérdéseikkel ugyan megkereshetik a közös képviselőt, de ténylegesen csak a következő évi közgyűlésen szembesülhetnek a tartozásokkal – a törvény ugyanis nem ír elő olyan kötelezettséget, ami szerint a képviselőnek egy új tulajdonosnak beszámolót kellene készítenie. Ez utóbbi a gyakorlatban amúgy sem lenne megvalósítható, hiszen egy nagyobb társasházban kéthetente is történhet tulajdonosváltás, a beszámoló elkészítése pedig több napot venne igénybe. A tartozásokról ráadásul sehol nem lehet külön érdeklődni, hiszen a házaknak nem kell beszámolót leadniuk, és sem az APEH, sem pedig a cégbíróság felé nincs tájékoztatási kötelezettségük.
A kormány a problémát a társasházakról szóló törvény módosításával kívánja rendezni. Nagy Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője még ezt megelőzve, szeptemberben benyújtotta önálló indítványát. A képviselő azt javasolta, hogy amellett, hogy a közgyűlés határozatával a legalább hat hónapnyi közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárs tulajdoni hányadát jelzálogjoggal lehessen megterhelni, a ház közös képviselője legyen jogosult előzetes közgyűlési határozat nélkül, bírósági úton érvényesíteni a ház igényét azzal szemben, aki legalább kéthavi díjtartozást halmozott fel.
Nagy Kálmán indítványát október 20-án ugyan visszavonta, ám az ügy nem került le a napirendről, javaslatának lényege beépült a kormány által a napokban benyújtott átfogó javaslatba. Eszerint közgyűlési határozattal el lehetne rendelni azt, hogy a legalább három hónapnak megfelelő közös- költség-tartozással rendelkező tulajdonosok tulajdoni hányadát jelzálogjoggal megterhelhessék. „Azt szeretnénk elérni, hogy fegyelmezettebben fizessék a közös költséget. Az ugyanis nem állapot, hogy amikor a ház tartozása miatt a lift már nem üzemel, a legfelső emeleti – a közös költséget amúgy rendesen fizető – tulajdonosok ne tudjanak lejutni a földszintre” – érvel Nagy Kálmán.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
