Egy utazás szürreális stációi

Egy magára maradt, kisemmizett épület. Hallani néha, ahogy valamelyik ablak hirtelen megpattan, ahogy fájdalmukban megnyikordulnak az ajtók. A hideg átjárta már minden porcikájukat. Az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet a múlt héten még szürreálisabb képet mutatott a megszokottnál. Szmokingba öltözött, furcsa arcú mutatványosok, törpe emberek, szigorú tantestületi tagok járkáltak a folyosókon.

Selyemmel bélelt, fekete ébenfa koporsó látványa fogad. Rajta cirádás felirat: Karinthy Frigyes. Élt ötvenegy évet. Mellette egy óriási méretű agy, műanyagból fröccsöntve.
Egy monoklis törpe és egy robusztus úriember sietősen haladnak el mellettem. Követem őket: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) kápolnájába érünk. Klimt-szerű frízek alatt felépített színpadon egy bizonyos Frici beszél. Vilmányi Benett kisiskolás Karinthy Frigyesként szaval egy verset.
Groteszk és fájdalmas egyszerre, hogy pont az egykori Lipóton forgatja Mátyássy Áron legújabb tévésorozatát Tanár úr kérem címen. A film az Országos Rádió és Televízió Testület gyerekpályázatán nyert pénzből, illetve a MEC Entertainment médiaügynökség támogatásával készül, mindössze harmincmillió forintból. A Tanár úr kéremnek két változata is lesz: egy ötvenperces tévéfilm és egy hosszabb, moziba szánt változat, amelyet az egyelőre esetleges áprilisi filmszemlén mutatnának be. A tévéfilmváltozatot legkésőbb jövő május végéig kell bemutatnia a magyar tévének.
Mátyássy tévéfilmje, amelynek forgatókönyvét Köbli Norbert jegyzi, Karinthy 1912-es Tanár úr kérem című, iskolai emlékeket felidéző novelláskötetét és az író felnőttkori agyműtétjét leíró Utazás a koponyám körül című regényét mossa össze.
– Karinthy művei ma már máshogy hatnak, mint annak idején. Úgy találtuk ki a film keretes szerkezetét, hogy a képek egy halálközeli utazás stációiként jelenjenek meg. A munka közben döbbentem rá, hogy Karinthy egyáltalán nem ifjúsági író, mint ahogy azt tanították nekünk. Érzékeny, mélyen filozofikus gondolkodó. A szereplők sem kisgyerekek, hanem tizenhat éves kis felnőttek, akik próbálnak visszamenekülni a gyerekkorba. Úgy, ahogy Karinthy is tette egész életében – mesélte a film kapcsán a rendező, akit két átállás között sikerült pár szóra elcsípni.
A szürreális pillanatoknak azonban még korántsem volt vége: a kápolnát magam mögött hagyva mintha magával Karinthy Frigyessel találtam volna szembe magamat. Az írót alakító Giacomello Roberto orrának vonala, arcának barázdái, homlokának íve egy az egyben Karinthy vonásait idézik. A hasonlóság hátborzongató. Nem véletlen, hogy Mátyássy Áron az olasz felmenőkkel bíró csíkszeredai színészt választotta az író szerepére. Peter Strickland Varga Katalin balladája című filmjében figyelt fel rá, majd miután bizonyossá vált, hogy leforgatják a sorozatot, rögtön megkereste a színészt.
A film kulcsfigurája mégis Pindroch Csaba. Ő alakítja a fiatal Karinthy életét megnyomorító Müller tanár urat és Herbert Olivecronát, a felnőtt írót műtő agysebészt. – Nem véletlen, hogy a két figura egy személlyé lett öszszegyúrva. Mindketten ugyanazt a szorongást váltják ki Karinthyból, ugyanazt a hatalmasságot testesítik meg az író életében. Mégis mindketten segítik őt: egyikük helyes útra tereli, a másik megmenti az életét. Csak egy hajválaszték különbözteti meg a két karaktert – mesélte a szerepéről Pindroch Csaba, aki mellett a filmben szerepel még Hollósi Frigyes, Hegedűs D. Géza és Hevér Gábor is.
És hogy miért az OPNI-t választották a forgatás helyszínéül? Van itt minden: osztályterem, üresen kongó folyosók, színházterem, műtő. Koller István, a film producere szerint ha az ingatlannal a közeljövőben nem történik semmi, és továbbra is magányosan várja sorának alakulását, akkor itt foroghat az összes magyar film az elkövetkező időkben. Karinthy utazásának talán legszürreálisabb állomása az, ami az OPNI falai között zajlik.