Három-négy esztendő alatt hazánknak végre kell hajtania az elengedhetetlennek mutatkozó nagy szerkezeti átalakításokat – hangzott el a PwC adótanácsadó társaság tegnapi tájékoztatóján. A nemzetközi vállalat hazai leánycége – kormányzati és államigazgatási szereplők, valamint szakmai hozzáértők részvételével – adóügyi konferenciát tartott. A rendezvény szünetében Lőcsei Tamás, a PwC magyarországi cégtársa elemezte a nemrégiben elfogadott adótörvényeket.
Az adótanácsadó az előzmények felelevenítésével kezdte. Emlékeztetett rá, hogy a költségvetési hiányt illetően a kormány nyáron rugalmasságot kért az Európai Uniótól és a valutaalaptól, ám a nemzetközi szervezetek szigorúak voltak, s ragaszkodtak a korábban megállapított értékhez. – A kabinet akkor két lehetőség közül választhatott: vagy újabb, a lakosságot sújtó megszorításokat vezet be, vagy a gazdaság növekedését elősegítő intézkedéseket hoz, amelyek fedezetét valahonnan előteremti. – A kabinet az utóbbi mellett döntött – fogalmazott a szakember –, s a kormány első lépésként az adórendszer reformját foglalta törvénybe. A PwC cégtársa szerint az arányos, egykulcsos, 16 százalékos, családokat támogató személyi jövedelemadózás jövő évi bevezetése és a társasági adó jelentős mérséklése nagyléptékű átalakításnak tekinthető. Olyan reformintézkedés, amely egyszerre fokozza Magyarország térségbeli és uniós versenyképességét.
Az adóügyi átalakítások részbeni fedezetét a bank-, az energia-, a távközlési és a kiskereskedelmi szektorra kivetett többéves külön közterhek adják. A válságadókról szólva Lőcsei Tamás elsőként azt emelte ki, hogy a megadóztatott gazdasági szektorok cégei nem termelőmunkát végeznek, hanem szolgáltatásokat nyújtanak. – A különadó bevezetése ezzel együtt sem tekinthető kedvezőnek – fogalmazott a szakember, ám leszögezte: a lakosság terheinek csökkentése a szóban forgó vállalatokra is jótékony hatást gyakorol. A személyi jövedelemadó mérséklése ugyanis több száz milliárd forintot hagy a legálisan munkát vállalóknál, a polgárok a zsebükben maradó összegeket pedig minden bizonnyal két célra fordítják. Egyrészt növelik megtakarításaikat, másrészt nagyobb összeget fordítanak majd fogyasztási cikkekre, esetleg többet beszélnek telefonon, s melegebbre fűtik otthonukat. Vagyis annak a pénznek a nagy részét, amit az állam adócsökkentés formájában a lakosságnál hagy, az emberek éppen a különadóval sújtott cégeknél költhetik el.
Lőcsei Tamás szerint az ágazati különadók három-négy évet adnak a kormánynak a nagy szerkezeti átalakítások véghezvitelére. – Ez idő alatt számottevően mérsékelni kell az állami kiadásokat, elsősorban az egészségbiztosítást és a nyugdíjrendszert szükséges megváltoztatni – mondta a szakember. – Már csak azért is, mert ha a jövőben kevesebb pénzből a mostaninál jobb szolgáltatást nyújtanak a nagy állami rendszerek, csökkenteni lehet a járulékokat. Az adótanácsadó a további reformok mellett a járulékszabályok mielőbbi átírását is elengedhetetlennek nevezte.
Párbeszéd a telefonosokkal. Hozzá kell nyúlni a beruházásokhoz és az osztalékhoz is, mert a Magyar Telekom nem képes a napi működésén megspórolni a tőle várt 27 milliárd forint különadót – mondta a Napi Gazdaság című újságnak a távközlési vállalat elnök-vezérigazgatója. Christopher Mattheisen közölte: tudni szeretnék, hogy a különadó egyszeri lépésnek tekinthető, vagy azzal tartósan számolniuk kell. A telefontársaság vezetője ugyanakkor megjegyezte, a különadó részleteinek megvitatására nyitott volt a kormányzat. Mint a vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta: a magyar kabinet megígérte, hogy a 2011-es költségvetés elfogadása után érdemi párbeszédet kezd a távközlési szektorral.
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
