Humánindex: mértéket vettek Amerikában

Most először jelent meg az Egyesült Államok történetében az a kötet, amely nemcsak nemzetközileg rangsorolja az amerikai társadalom „humánfejlődési” mutatóit, de szövetségi államonként, sőt választókerületenként és etnikai csoportonként is számba veszi ezeket (amely utóbbi ellen nyilván az LMP és az MSZP tiltakozása várható – mely megjegyzés tréfa volt).
A kötet címe: The Measure of America – American Human Development Report 2008–2009 (Mérték Amerikáról – Amerikai humán fejlettségi jelentés, 2008– 2009). A 246 oldalas kötetet az amerikai Társadalomtudományi Kutató Tanács és a Columbia Egyetemi Kiadó közösen jelentette meg. Az előszót a közgazdasági Nobel-díjas Amartya Sen, a Harvard Egyetem tanára írta.
A humán fejlettségi (HF) megközelítést két évtizeddel ezelőtt Mahbub ul Haq világhírű pakisztáni közgazdász dolgozta ki, és azóta immár világszerte ezt használják a társadalmi változások és fejlődési tendenciák kiértékeléséhez.
A humán fejlettség az élet minőségét méri olyan mutatók használatával, mint a csecsemőhalandóság, az élettartam és az emberi életet korlátozó vagy segítő más tényezők, mint az oktatási szint. E mértékeket a kötet háromféle „lencsén” át vizsgálja: földrajzi, nemek, illetve fajok/nemzetiség szerinti megosztásban.
A kötetből kitűnik, hogy az Egyesült Államokban a nemek és nemzetiségek szerinti bontásban az ázsiai férfiak érték el a legmagasabb humán fejlettségi szintet, míg az afroamerikaiak a legalacsonyabbat. A kötet szerzői hangsúlyozzák: jelentősek az eltérések nemcsak a szövetségi államok, de az államokon belül a választókerületek között is.
Az óriási különbségekre jellemző, hogy például míg Kentucky állam ötödik választókerületében a várható élettartam 72,6 év, addig Virginia szövetségi állam nyolcadik választókerületében ez több mint tíz évvel hosszabb, azaz 82,9 év. Mint a nemzetközi táblázatból kitűnik, Magyarországon a várható átlagélettartam 72,8 év, míg ezzel szemben az Egyesült Államokban 77,9, a listavezető Japánban 82,1 év. Az ázsiai nők átlagban 88,8 évre számíthatnak, míg az afroamerikai nők 76,3 évre. Ebben az összevetésben a különbség több mint tizenkét év. A férfiak esetében az ázsiaiak 83,6 évet, az afroamerikaiak 69,4 évet élnek. A különbség tizennégy évnél is több.
Az Egyesült Államokban a képzettségi szintben is szembetűnően hatalmasak a különbségek: míg Kalifornia 13. szavazókörzetében (amely Malibutól Beverly Hillsig és Nyugat-Hollywoodig terjed) a 25 éven felüliek 57 százalékának van egyetemi végzettsége, addig Texas 29. választókerületében az ott élők öt százalékának. A kötet megjegyzi, hogy egyes országokban a HF-indexet olyan fontosnak tartják és anynyira népszerű mértékegységként tartják nyilván, hogy Brazíliában a foci-világbajnokságot sugárzó tévétársaságok az összes versengő ország neve mellé feltüntették a rá vonatkozó humán fejlettségi indexet. Az Egyesült Államok egyébként 1990-ben a világon a 2. volt a HF-index szerinti rangsorban, mára azonban a 12. helyre csúszott. Az első Izland, a második Norvégia, a harmadik Ausztrália.