Története legnehezebb külpolitikai kihívása elé került az Egyesült Államok; a WikiLeaks ugyanis gyakorlatilag az elmúlt négy-öt évben keletkezet, az amerikai diplomácia által valamilyen szinten bizalmasnak, titkosnak minősített iratát publikálta – értékelte lapunknak a múlt vasárnap éjjeli, tegnap kora reggeli újabb kiszivárogtatási ügyet Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint az iratok hangvétele, megjegyzései miatt pedig veszélybe került Washington szavahihetősége, a külföldi partnerek kétszer is meggondolják, ezentúl adjanak-e ki belső információkat.
– A iratokból – amelyek a korábbi WikiLeaks-akciókhoz képest nem egy térséget, hanem a teljes amerikai diplomáciai spektrumot érintik – kiderül, az Egyesült Államok a világ valamennyi szegletében – például Észak-Korea Szöul általi esetleges bekebelezésével, egy öböl menti országok szorgalmazta valós Irán elleni bombázás lehetőségével, vagy európai vezetők, mint Angela Merkel vagy Silvio Berlusconi anyagi és más ügyeinek elemzésével – minden további nélkül beleavatkozott a térségek politikájába – mondta Nógrádi. Szerinte ez a kiszivárogtatás az amerikai diplomácia mellett ugyancsak egyelőre még nehezen elemezhető következmények elé állítja Washington szövetségi rendszerét. „A dokumentumok, noha katasztrófát nem okoznak, ám destabilizálhatják az adott országok biztonságát” – véli Nógrádi György. A magyar vonatkozású iratok kapcsán a szakértő megjegyezte, a publikálást követően részletesen kell tanulmányozni ezeket a jelentéseket, hiszen ebből kiderülhet, hogy a magyar politikában ki, mikor és milyen információkat adott át és ezek mennyire voltak jogszerűek.
A kiszivárogtatás nemzetközi jogilag nem ütközik semmilyen hatályos jogszabályba, mivel az ilyen iratok publikálását nemzeti szinten szabályozzák – mondta lapunknak Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint pedig Julian Assange WikiLeaks-alapító is csak akkor vonható felelősségre, ha kiadják az Egyesült Államoknak.
Egyáltalán nem ártott, sőt lehet, hogy segített Izraelnek a WikiLeaks leleplezése – mondta az MTI által is idézett Giora Eiland volt izraeli biztonsági tanácsadó, utalva arra, hogy Izrael több arab országhoz képest „visszafogott” álláspontot képvisel az iráni atomprogrammal kapcsolatban.
„Ő volt az egyetlen ismerősöm, aki sírt, amikor meghalt Hitler”
