Magyarország fogja vezetni az Európai Unió három kulcsfontosságú intézménye közül az egyiket, a miniszterek tanácsát 2011. januártól júniusig mint az EU soros elnöke. Az EU-elnökség alatt a napirendre kerülő témák többsége előre meghatározott, amelyek már hónapok vagy akár évek óta őrlődnek az unió döntéshozatali gépezetében, de a soros elnöknek lehetősége van egy-egy témát előrelendíteni vagy épp lassítani, megakasztani.
Az elnökségi fél év alatt Magyarország állítja össze az ülések napirendjét, mi határozzuk meg a napirendi pontok sorrendjét és hogy milyen témák kerülnek be, mik maradnak ki. A témák befolyásolására a másik lehetőség a tanácsi és szakértői ülések levezetésével adódik. Egy-egy vitát megelőző bilaterális egyeztetések, a vita felvezetése, irányítása, időtartamának meghatározása mind-mind lehetőséget ad a szóban forgó téma befolyásolására. Harmadik lehetőség a kompromisszumok kidolgozása: a soros elnök feladata, hogy egy-egy vitát megelőzően javaslatot tegyen, majd hogy a tárgyalás után egy kompromisszumos olvasattal álljon elő. Ezzel persze lehet hatni a kérdés előmenetelére is, hiszen az, hogy a munkaközi vázlat vagy a kompromisszum melyik irányba húz, erősen befolyásolja a végső olvasatot is.
De hogy kerül a Greenpeace gumicsizmája a tárgyalóasztalra?
Az uniós országok környezetvédelmi előírásainak háromnegyede az EU szintjén dől el. Mivel az uniós országok együttesen a világ legnagyobb importőrének és második legnagyobb exportőrének számítanak; az egész világon meghatározó szerepe van a brüsszeli döntéshozatalnak. Ha az unió nemet mond a génmódosított szója felhasználására, Brazíliában 30 millió hektárral kevesebb területen vetnek belőle. Amikor nálunk még csak tervezték az autókban felhasznált veszélyes anyagok kivonását, a japán gyártók már önként alávetették magukat az új, zöldebb előírásoknak.
A Greenpeace az EU környezetvédelmi kulcspozícióját viszonylag korán felismerte. Kizárólag az uniós szabályzás zöldítésével 1988 óta foglalkoznak kollégáink Brüsszelben. A magyar elnökség a 45. EU-elnökségi periódus, amelyben Greenpeace-szakértők és kampányosok is részt vesznek. A brüsszeli iroda és a magyar munkatársak a korábbi elnökségi periódusok tapasztalatai alapján közösen dolgozták ki, hogy mik azok a kérdések, amelyeket Magyarország a fél év alatt jobb irányba tud terelni, amivel fenntarthatóbbá tudja tenni Európát. Öt fő témát választottunk ki, amelyeknek közös jellemzője, hogy nem radikális zöldálmok, hanem a kormányzati, uniós döntéshozatalban már létező alternatívák. Nagy többségük már középtávon egyértelmű gazdasági előnyöket is hoz számunkra.
Mi, magyarok egyedülálló tapasztalatokat szereztünk arról, milyen az, amikor az elavult cianidos technológiát alkalmazó bányák felelőtlenek kezében vannak. A 2000-es tiszai ciánszennyezés emléke jó ok arra, hogy a hasonlóan megbízhatatlannak tűnő vállalkozói kör által tervezett, negyvenszer nagyobb ciánmennyiséggel dolgozó verespataki aranybánya működésének megakadályozásáért minden lehetséges eszközzel éljünk. Magyarország eddig ez ügyben határozottan járt el: egy évvel ezelőtt hazánkban betiltották a cián használatával történő bányászatot. Fél éve erős magyar vezetéssel és nemzetközi civil szervezetek közreműködésével az Európai Parlament elfogadta Tőkés László és Áder János indítványát, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy egész Európában tiltsák be ezt a veszélyes technológiát. Azóta azonban a folyamat megakadt. A magyar EU-elnökség egy kiváló lehetőség, hogy az ország elérje: az Európai Parlament után a tanács is kiálljon amellett, hogy a cianidos bányászatot jogi eszközökkel be kell tiltani egész Európában. Mivel a verespataki bánya létrehozásához aggasztó jóindulattal állnak a román hatóságok, a következő tiszai ciánszennyezés elkerülésének legbiztosabb módja, ha uniós szinten betiltják ezt a veszélyes technológiát.
Elnöksége alatt Magyarországnak feladata, hogy napirendre tűzze a bio-, vagy más néven agroüzemanyagok gyártásának fenntarthatóságát. Mindkét elnevezés megtévesztő: nem tekinthetők igazán agráripari terméknek, hiszen a pálmaolaj vagy a cukornád nem a szántóföldeken, mezőgazdasági termesztésben nő. Biónak pedig, a szó hagyományos értelmében még kevésbé. Sajnos az Európai Unió növelni akarja felhasználásukat, pedig ezzel az erdőirtások ütemét gerjeszti a fejlődő országokban, és a nagy távolságokról való szállítás komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. Elfogadott tény az is, hogy a bioüzemanyagok hozzájárulnak az élelmiszerárak növekedéséhez, ami hazánkban is egyre több embernek okoz komoly gondot, el lehet képzelni ugyanezt a nálunk szegényebb országokban. Szükség lenne egy olyan európai kritériumrendszerre, amely a bioüzemanyagok közvetett hatásait is figyelembe veszi, hogy ki lehessen zárni az EU piacáról azokat, amelyek negatív hatásai vannak itthon vagy a harmadik világban.
Jelenleg folyik a génmódosított növények engedélyezési rendszerének felülvizsgálata. Az Európai Bizottság nagy nyomást gyakorol a tagállamokra, hogy a kérdéskört minél hamarabb zárják le. Magyarországnak le kell fékeznie a folyamatot, hogy a témakört kellő mélységben megtárgyalhassák a tagállamok. Ezenkívül a kormánynak el kell érnie, hogy az engedélyeztetési eljárást megszigorítsák, és amíg nem áll fel az új eljárásrend, ne adjanak ki engedélyt újabb génmódosított növényre Európában. Ez ügyben mögöttünk áll egész Európa: a bizottság által megrendelt Eurobarométer közvélemény-kutatás szerint az unió lakosságának 61 százaléka elutasítja a GMO-kat. A tagországok 2008-ban egyhangúlag szólították fel a bizottságot az engedélyezési eljárás megszigorítására.
A magyar elnökség alatt, Magyarország vezetésével kezdődik el az EU közös halászati politikájának reformja. Sajnos ma a 15 legkedveltebb étkezési halból 12 a kihalás szélén áll. A magyar kormány felelőssége és lehetősége elérni, hogy a reform célja a tengerek védelme, a biológiai sokféleség megőrzése és a túlhalászat felszámolása legyen. Mivel hazánkban nincsenek erős halászati lobbik, jóval alkalmasabbak vagyunk egy elfogulatlan, felelős döntés meghozatalára, mint a nagy halásziparral rendelkező országok.
Közös jövőnk szempontjából legnagyobb jelentősége a klímavédelmi fejezeteknek van. Magyarországnak el kell érnie, hogy a 2011–2020-as energiastratégia középpontjába a megújuló energia és az energiamegtakarítás kerüljön. Továbbá legyen az elnökség célja, hogy az unió 2050-es jövőképe a már lehetséges forgatókönyvek közül azt vegye alapul, amely a közel százszázalékos megújuló energiákra való támaszkodást tűzi ki célul. Félreértés ne essék: az energiaforradalom nem „csupán” ökológiai okokból elkerülhetetlen. Ha atomerőművek és szénerőművek helyett megújulókkal látjuk el energiaszükségleteinket, ha befektetünk az energiahatékonyságba, sokkal több munkahelyet teremtünk, mint ha elodázzuk az új energiafajták térnyerését.
A magyar EU-elnökség alatt tárgyalnak az atomenergia-termelés után visszamaradt, kimondottan veszélyes nukleáris hulladék szabályzásáról is. Magyarország feladata elérni, hogy az EU a radioaktív hulladékot a többi veszélyes hulladékhoz hasonló módon kezelje, vagyis az unió támogassa a hulladék termelődésének megelőzését és más alternatívák keresését!
A Greenpeace-nek határozott véleménye, hogy akkor jár el felelősen a magyar kormány, ha a fenti javaslatok szerint összeállított, a fenntarthatóságot elősegítő lépéseket minél inkább beépíti az EU elnökségi programjába. A labda nálunk van, és most nemcsak a cselekvési terünk, de a felelősségünk is nagyobb.
A szerző a Greenpeace EU-szakértője
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
