Márkaépítéssel a turizmusért

Turisztikai márkaépítés, a társaság működésének racionalizálása, új piacok megszerzése és lobbi a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokért – Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. nyáron kinevezett vezérigazgatója e feladatokat tartja a legfontosabbnak. Lapunknak adott interjújában a részletekről, az érkezése óta a társaságnál történt változásokról kérdeztük.

Milyen újítások várhatók a Magyar Turizmus Zrt.-nél?
– Az egyik legnagyobb újdonság, hogy a stratégiai márkakommunikáció külföldön és belföldön is megjelenik a munkánkban. Erre azért van szükség, mert nem elég, ha hazánkat turisztikai „termékként” kitesszük a polcra – pusztán emiatt senki nem fogja „megvenni”. A mi feladatunk a keresletgenerálás, annak elérése, hogy a vendégek megfelelő érzelmi töltettel válasszák Magyarországot úti céljukként – elsősorban mint a felszín alatti vizek országát.
– A múlt héten jelentették be, hogy megemelik a társaság állami támogatását 6,5 milliárd forintra. Ezzel az összeggel már tudnak tervezni?
– A sport- és turizmusbizottság már jóváhagyta a tervet, és információim szerint a kormány is támogatja a döntést. Megszavaztatni még azért nem sikerült, mert egyelőre keresik a helyet, ahonnan elvonhatják az összeget. Az emelésre nagy szükségünk lenne, mert az elmúlt években a turisztikai célelőirányzat folyamatosan csökkent, a környékbeli országok viszont a válság ellenére is növelték a marketingre fordított összeget. A turisztikai szolgáltatók helyzete emiatt nem nálunk a legrózsásabb, de bízom benne, a javaslat elfogadását követően sikerül komolyabb keresletet keltenünk.
– E téren mely külképviselet a legeredményesebb?
– A német vendégéjszakák száma a legkiemelkedőbb – a bevételek közel egynegyede innen származik. Emellett kiemelhető az osztrák piac is. E hagyományos területeken túl szeretnénk új piacokon is erőteljesebben megjelenni: ilyen lenne a délszláv és az olyan feltörekvő piacok, mint Brazília, India és az arab térség.
– Várható bizonyos külképviseletek bezárása?
– Ismerve a költségvetésünket, és tudva, hogy az állami támogatásunknak eddig közel 50 százalékát saját működésünkre költöttünk, változásokra lesz szükség. Piacokról kivonulni persze nem szeretnénk, tevékenységünket a jövőben még nagyobb területen szeretnénk végezni, ám más szervezeti formában.
– Mi a helyzet az egészségturizmussal? Ezt nem gátolja az egészségügyi intézményeink állapota?
– A kormány fejlesztési politikájában kiemelt szerepet kap az egészségturizmus, de nem szabad elfelejteni, hogy az egészségturisztikai motivációval érkezők javarészt nem az állami intézmények szolgáltatásait veszik igénybe, hanem a magánklinikákét, gyógy- és wellnessszállodákét. A haszon főleg ezeknél csapódik le, az ellátáshoz pedig hatalmas turisztikai bevétel kapcsolódik – csak a fogászati turizmus évi 80-100 milliárd forintos bevételt generál.
– Az egészségturizmus fölfuttatásával külföldi intézmények fizetővendégeit csábítjuk át. Nem várhatók olyan ellenlépések, amelyek a visszacsábításról szólnak?
– Ez olyannyira várható, hogy sajnos már napjainkban tény. Ám az unió egy előzetes szavazással nemrég fogadta el a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások törvénytervezetét, ami – ha szerencsénk van – az uniós elnökségünk alatt véglegesítve lesz. E tervezetben pontosan a szabad orvosválasztásról, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről van szó, ami véleményem szerint nagy lépés lenne az iparágban.