Kiegészítik a közműveltség elemeivel a Nemzeti alaptantervet (NAT), amelyek rögzítése elősegítheti a közös identitás kialakítását, és hozzájárulhat az ismeretek, képességek egységének megteremtéséhez – hangzott el tegnap az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által rendezett kétnapos konferencián. A nemzeti közműveltség rögzítése azon alapul, hogy létezik egy közösnek tekinthető műveltség, amely az iskolai tudás tartószerkezete – fogalmazott előadásában Kaposi József, az OFI főigazgató-helyettese. A dokumentumban – a korábbiaktól eltérően – kiemelt szerepet kap a nevelés és az értékek szerepének hangsúlyozása. A kiegészített NAT nemcsak a tanároknak, hanem az iskolarendszer minden tagjának szól, hiszen a szülőknek is joguk van tudni, hogy milyen követelmények alapján történik gyermekük iskolai képzése, fejlesztése – tette hozzá Kaposi József. A konferencia megnyitó előadásán Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket a köz- és a felsőoktatási törvény koncepcióinak legfontosabb várható változásairól. Beszédében kiemelte, hogy az oktatás összes ágazatát érintő jogszabály-alkotási folyamat kezdődött az idén nyáron, amelynek vitaanyagai az elmúlt hetekben nyilvánossá váltak. A rendezvényen az Oktatási Hivatal szakemberei bemutatták a PISA 2009 nemzetközi tanulói képességmérés eredményeit. Ezek alapján a szövegértésben javultunk a 2000-es felméréshez képest, és elértük az OECD-országok átlagát, míg a matematika és a természettudományok terén a korábbi évekhez hasonlóan teljesítettünk. A pedagóguspálya kérdéseiről folytatott pódiumbeszélgetésen részt vett többek között Kerpen Gábor, az Oktatási Hivatal elnöke és Szebedi Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke is, akik reményteljesnek ítélték az elmúlt hetekben megjelent pedagógusi életpályamodell tervezetét.
Eközben a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalást adott ki, amely szerint az új felsőoktatási törvény koncepciója több aggályos elemet is tartalmaz, ezért a tervezet átdolgozását és szakmai szervezetekkel való újratárgyalását kérik a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárságtól. Azt írják, kockázatos a törvény tartalmának rendeletekkel való megvalósítása, és aggályos az intézményi autonómia korlátozása a működés, a vezetés és a gazdálkodás tekintetében.
László Csaba lemondott. Két nappal a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által szabott határidő után, december 2-án lemondott a Magyar Táncművészeti Főiskola gazdasági tanácsában betöltött tisztségéről László Csaba egykori szocialista pénzügyminiszter – tájékoztatta lapunkat a volt politikus titkársága. László Csaba lemondása december 10-én lépett hatályba. A volt pénzügyminiszter állítása szerint soha nem vette fel a tagságért kapott tiszteletdíjat, azt egy alapítvány számlájára utalták. (F. M.)
origo.hu
Térdig érő nyelvvel köszöngettél előre jobboldali politikusoknak, újságíróknak, Magyar Péter!
