Csaknem 350 olyan dosszié van, amelyet a 2011. január 1-jén induló soros uniós elnöksége idején Magyarországnak kell továbbvinnie, illetve az érdemi munkát megkezdenie – mondta egy tegnapi előadásában Ódor Bálint. Az európai uniós ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkár szerint a magyar prioritások és az elvégzendő feladatok négy nagy csoportba sorolhatók. Magyar szempontból pedig – sok egyéb mellett – két kifejezetten fontos elem lesz meghatározó. Az egyik ilyen Horvátország csatlakozási tárgyalásainak befejezése, a 35 kötelező fejezetből hiányzó részek végleges lezárásával. Ódor Bálint ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, Zágráb csatlakozása jelzés- értékű lehet a Nyugat-Balkán uniós tagságban érdekelt többi állama számára, amelyek azt látják, megfelelő teljesítés mellett lehetséges a csatlakozás. A helyettes államtitkár azt is elmondta, a magyar elnökség fontosnak tartja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, amely – a pozitív brüsszeli visszaigazolások után – már jövő márciusban is megtörténhet.
A válságkezelés kapcsán Ódor Bálint megjegyezte, a magyar programban számtalan olyan elem található, amely a gazdasági koordinációt, a kis- és középvállalkozások működtetését, illetve egy állandó kríziskezelő mechanizmus kialakítását célozza. Emellett fontos elem lesz a versenyképességet és foglalkoztatást elősegítő EU2020 stratégia, vagy a regionális együttműködést ösztönző – európai vízügyi politikával társuló – Duna-stratégia. A helyettes államtitkár megemlítette azokat a jövőben fontos, a magyar elnökség hivatali idején túlmutató kezdeményezéseket – például közös agrárpolitika, a kohéziós politika, az energia- és a közlekedéspolitika –, amelyek háttéregyeztetéseit már a következő fél évben meg kell kezdeni, vagy tovább kell folytatni.
Többszörösen bűntetett előéletű Magyar Péter agresszív akciócsoporjának vezetője