Saját pénzükért demonstrálnak?

A PSZ tovább csúsztat Pécsi Ágnes ügyében. Jogerősen hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2009. október 17-i kongresszusának határozatait, amelyek alapján megteremtették Pécsi Ágnes alelnök visszahívásának lehetőségét – írta a Magyar Hírlap. Az idén februárban példátlan módon, zárt ülésen hívták vissza a 2008-ban megválasztott alelnököt, akinek a bűne annyi volt, hogy vezetőtársaival ellentétben nem volt hajlandó a Gyurcsány–Bajnai-kormányzat szolgálatába állítani az érdekvédelmet. Pécsi Ágnes korábban bezárásra ítélt iskolája védelmében éhségsztrájkba kezdett, valamint több ezer diákkal tüntetett, amikor Demszkyék 19 szakközépiskola bezárásáról döntöttek. A PSZ közleményében azt állította, hogy az ítélőtábla (eljárási hiba miatt) a tavalyi kongresszuson meghozott döntéseit semmisítette meg. Ez pedig nem érinti a Pécsi Ágnes visszahívásáról szóló döntést, amelyet idén február 20-án hoztak meg. – Semmiféle tévedésről nincs szó. Az ítélőtábla megsemmisítette a tavaly október 17-i kongresszuson meghozott döntéseket. Ekkor csak azért és csak azokon a pontokon módosították a PSZ alapszabályát, hogy később, február 20-án eltávolíthassanak. A döntés értelmében vissza kell helyezni – mondta lapunknak Pécsi Ágnes. Ismert, a PSZ annak idején meg sem próbálta megakadályozni, hogy két órával emeljék a pedagógusok kötelező óraszámát. A PSZ „korrekt és tárgyszerű együttműködését” Veres János pénzügyminiszter levélben méltatta. Az óraszámemelés miatt csaknem tízezer pedagógus vesztette el az állását. (B. Á.)

A Roosevelt téren demonstrálnak ma baloldali kötődésű szakszervezetek, a tiltakozó akciót eredetileg azért hirdették meg, mert az érdekvédők szerint a jövő évi költségvetés vesztese a közszféra lesz. Idővel azonban egyre bővült a kifogások száma, egyebek mellett a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terveivel. A demonstrációt szervező Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége az elmúlt ciklusokban nem akadályozta meg az illetményalapok négyéves befagyasztását, a közszférát érintő, összesen csaknem százezer fős elbocsátásokat és a 13. havi bér megszüntetését.
Időközben kiderült, hogy több tucat szocialista politikus és szakszervezeti vezető is érdekelt a magánnyugdíjpénztárakban, egyikük éppen Borsik János, az Autonómok elnöke. Borsik a Hír TV-nek elismerte, hogy a Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ellenőrző bizottságának elnöke, ennek ellenére azt sem tudta pontosan megmondani, hány tagja van a magánnyugdíjpénztárnak. Borsik nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen tiszteletdíjban részesül az ellenőrző bizottság elnökeként, viszont azt állította: a pénztárban „egy viszonylag szűk apparátus, nagyon kicsi működési költséggel” látja el feladatát.
Lapunk szakszervezeti forrásokból úgy értesült, hogy csak Borsik János esetében a „kis működési költség” évi több mint húszmillió forint díjazást jelent. Megtudtuk, az Aegon ellenőrző bizottságában ül és többmilliós díjazásban részesül Fehér József, illetve Michalkó Péter, a SZEF alelnökei, Galló Istvánné SZEF-tag, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig az MKB igazgatótanácsában foglal helyet. Az MSZOSZ részéről Rabi Ferenc két magánnyugdíjpénztárban, a VIT-nél és az Évgyűrűknél is igazgatótanácsi tag, tízmilliós nagyságrendű díjazásért. Mindez magyarázat arra, hogy a SZEF mellett a „közszféra ügyeiért” miért kardoskodik a kilencven százalékban a versenyszférában működő MSZOSZ és az Autonómok.