Spekulatív pilótajáték Budapest körül

A budapesti agglomerációban épülő lakóparkok nemcsak a helyi, hanem a budapesti közlekedés összeomlásáért is felelősek – véli Lányi András, az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója, aki szerint azonnal be kellene tiltani a külterületek átminősítését. Lányi szerint több lakópark létrehozása spekulatív pilótajátékhoz hasonlítható, amelyhez némely önkormányzat akaratlanul is asszisztál. A kis Sukoróként elhíresült törökbálinti óriás-lakótelep ügyét ma tárgyalja a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottsága.

A Parlamentben a kis Sukoró ügye. Ma tárgyalja a Törökbálintra tervezett, a sajtóban csak kis Sukoróként elhíresült ezerlakásos lakópark ügyét a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottsága. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a már vizsgálat alatt álló Club Aliga privatizációjában érintett izraeli befektető a törökbálinti óriás-lakótelep egyik beruházója. A terveik szerint a családi házas övezet mellé egy 1040 lakásos lakóparkot építenének több ütemben, összesen 15 év alatt. A helyi lakosság több fórumon is tiltakozott már a város infrastruktúráját terhelő beruházás ellen, eddig nem sok sikerrel. A térség országgyűlési képviselője, Csenger-Zalán Zsolt és a város polgármestere, Turai István több alkalommal ígérte, a befektetővel olyan kompromisszumot próbálnak tető alá hozni, amely nem ütközik a helyi lakosság érdekeivel. Budapest környékén több helyen is óriáslakóparkok építését engedélyezték: Törökbálint mellett Érden a családi házas, kertvárosi övezetekbe több mint ezerlakásos lakóparkokat terveztek, miközben egyik város infrastruktúrája sem bírná el a betelepülő több ezer új lakót. A külterületek belterületbe vonása Szentendrén is évek óta probléma, itt elsősorban a környezetvédelmi gondok jelentősek, és itt sem áll rendelkezésre a később betelepülő lakosság számára szükséges infrastruktúra.

Egy második Budapest épül a főváros körül, ahol közel egymillió ember él és ingázik naponta. Többek között ez is felelős a budapesti közlekedés összeomlásáért – véli Lányi András, az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója. Lányi a főváros peremén épülő óriáslakóparkok kapcsán hangsúlyozta: a budapesti agglomeráció rendezési terve nem akadályozta meg, hogy a külterületeket belterületbe vonhassák, holott a civilek már tíz éve felhívták a figyelmet a problémára. Az ELTE oktatója szerint az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy nemcsak az agglomeráció infrastruktúráját terhelik túl az átminősítésekkel, hanem a fővárosét is.
– A forráshiányos önkormányzatok sokszor nem tudnak ellenállni a belterületbe vonásban érdekelt beruházóknak, így sokszor felelőtlen és átgondolatlan döntéseket hoznak, súlyos helyzetbe sodorva a helyi lakosságot és a fővárost. Budapest csak akkor fejlődhet, ha nem növekszik tovább az agglomeráció – szögezte le Lányi András, aki szerint az agglomerációt terhelő új lakóparkok létrehozása egy régóta tartó pilótajátékhoz hasonlítható. Ennek lényege, hogy egyes önkormányzatok éppen a nehéz anyagi helyzetük miatt döntenek a lakó- vagy irodaparkok mellett, a bevételek azonban nem náluk csapódnak le, az infrastrukturális kiadások nagy részét viszont nekik kell állniuk, ez pedig a település újabb eladósodásához vezet. A további kiadások fedezéséhez később ismét forrást kell találni, így újabb területeket minősítenek át, figyelmen kívül hagyva a következményeket. Lányi András arra is felhívta a figyelmet: számolnunk kell azzal, hogy az agglomerációba kiköltözők száma csökken, és egyre többen települnek vissza a városba, ami egyértelműen mutatja az eddigi elhibázott politika eredményét. A kétlaki életet ugyanis egyre kevesebben választják, sok helyen rászedett, csalódott emberek élnek ezeken a településeken: az emberhez méltó életkörülmények már hiányoznak és a természetes környezet is súlyosan károsodott – fűzte hozzá.
Az eladatlan és félig kész lakóparkokkal kapcsolatban leszögezte: a visszaáramlással a befektetők is tisztában vannak, így sok helyen spekulatív célból vásárolják fel a telkeket. Kísértetvárosok épülnek Budapest körül, jó részük spekulatív hitelből és spekulatív érdekből, mert a válság miatt most sokan az alacsony árú ingatlanba fektetik a pénzüket. Lányi András szerint ez a spekulatív tőke egyik utolsó mentsvára. – Ámokfutás, hogy hitelt vesznek fel a telkekre, amelyen még egyetlen kapavágás sem történik, csak a tervrajzok vannak a fiókban. Több befektető csak részben építi meg az ígért ingatlanokat, majd új telkeket vásárol, amely újabb hitelfelvétel alapja lehet – hangsúlyozta a környezetvédő. Lányi úgy tartja, a probléma alapja, hogy túl széles az önkormányzatok jogköre, de szűkös az anyagi forrásuk, amely a spekuláció és a korrupció lehetőségét rejti, így a törvényhozás feladata lenne, hogy a belterületbe vonással járó ingatlanok értéknövekedésének egy részét elvonják az önkormányzattól, ezáltal megszűnne az átsoroláshoz kapcsolódó nyomás a települések vezetőin. A túlépítéssel kapcsolatban kiemelte: a szakmai kamaráknak szigorúbb szabályozást kellene hozni a kiskapuk bezárására. A politikának a közjó érdekét kell képviselnie, ez ebben az esetben azt jelenti, hogy az agglomerációban a belterületbe vonást azonnal meg kellene tiltani, és zéró toleranciát kellene bevezetni. Magyarországon elnéptelenedik a vidék, a főváros és környéke pedig tönkremegy. Amennyiben a politika valóban a közjót szolgálja, akkor olyan törvényeket alkot, amelyek mindezt figyelembe veszik – jelentette ki Lányi András.