Szabadságharc, bejgli és Népszava

Az MSZP minden erejével azon lesz, hogy megvédje a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, ezért fellép majd a sztrájkjog esetleges csorbítása ellen is. A párt hét végi választmányi ülésén, úgy tudjuk, szó esett arról is, hogy a Vas megyeihez hasonló tisztújítást tarthatnak Hajdú-Bihar megyében is.

A rabszolgaság víziója. A kormány a rabszolgaságot vezeti be Magyarországon, ha elveszi a munkavállalók utolsó jogosítványait és korlátozza a sztrájkjogot – jelentette ki Török Zsolt (MSZP), hozzátéve: a szakszervezetektől kapott információk alapján a minisztériumi kodifikáció szakaszában van az erről szóló jogszabálytervezet. Kérdésre azt mondta, úgy tudják, a jelenlegi szabályok tervezett megváltoztatásával a nagy létszámú cégeknél akár három-négy hétig is eltartana, mire meg tudják hirdetni a sztrájkot, valamint nem lehetne munkabeszüntetést kezdeményezni a közalkalmazottaknál és az összeolvadó vám- és pénzügyi szervezetnél, illetve az adóhatóságnál. Török hangoztatta: az MSZP minden munkavállalóval szolidáris, támogatja őket azon harcukban, hogy a munkáltatóikkal szembeni jogaikat gyakorolni tudják. Mint mondta, ez a támogatás elvi jellegű, illetve a jogalkotás során igyekeznek érvényesíteni a munkavállalók érdekeit. Emellett nemzetközi fórumokhoz fordulnak, ha kiderül, valós a kormány szándéka. Nagy Anna kormányszóvivő a szocialista párt értesüléseit lapunknak nyilatkozva úgy kommentálta, hogy egyelőre nincsen ilyen előterjesztés. – A kormány nevében akkor tudok ezzel kapcsolatban bármit mondani, ha lesz – fogalmazott Nagy Anna. Hozzáfűzte: annyi azonban bizonyos, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket rendezni kell ezzel kapcsolatban. (MN)

Kívánjuk a sajtó szabadságát és a censura eltörlését – ezt a szöveget ragasztották ki a szocialisták választmányi ülésük elején, mert úgy érzik, hogy a kormány kétharmados többségével a médiát szabályozó „szájkosártörvényt” hoz, s ezzel elfojtja az ellenvéleményeket. Simon Gábor választmányi elnök ezért bejelentette, hogy megalkották saját nemzeti együttműködési nyilatkozatukat, amely a fenti gondolattal indul. A politikus leszögezte azt is, hogy az MSZP nem fogja hagyni, hogy a kormányzat elvegye a sztrájkjogot és csorbítsa a szakszervezetek jogosítványait. Simon arra buzdította a választmány tagjait – akik karácsonyra Népszavát és bejglit kaptak –, hogy írják alá az MSZP által indított „Időben szólunk” elnevezésű petíciót.
A testület elnöke sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy jövő februárban születhet döntés a platformok, köztük a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezette Demokratikus Koalíció országos minősítéséről. Tájékoztatása szerint a választmány zárt ülésén a testület elfogadta a tagozatok és platformok minősítő bizottságának azon szempontrendszerét, amely alapján a következő időszakban minden párton belüli szerveződést megvizsgálnak, és egyeztetnek velük a tevékenységükről, illetve a működésükről. Simon Gábor újságírói kérdésre elmondta: a Demokratikus Koalíció esetében azt vizsgálja majd a bizottság, hogy a szerveződés megfelel-e az országos platformra vonatkozó szabályoknak, például annak, hogy csatlakozott-e hozzá háromszáz párttag. – Aki nem MSZP-tag, az nem a platform tagja, hanem pártoló tag lehet – mondta Simon.
Információink szerint a zárt ülésen megvitatták Juhászné Lévai Katalin pártból történt kizárását. A volt országgyűlési képviselőt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés volt elnökét a párt megyei etikai bizottsága sajtóhírek szerint azért zárta ki, mert bojkottálta a megyei küldöttgyűlést, és az önkormányzati választások előtt MSZP-sként a Debreceni Ifjúsági Szövetségnek (DISZ) gyűjtött ajánlószelvényeket. Úgy tudjuk, Juhászné a választmányi ülésen fel is szólalt saját maga védelmében, ügyében az országos etikai bizottság dönt majd. Az elnökség részéről Kovács László jelezte, hogy az eset miatt a Vas megyeihez hasonló teljes tagrevízió, a pártszervezetek megszüntetése és újjáalakítása történhet Hajdú-Biharban is.