Téli kiruccanás a Palócföldre

HONFOGLALÓ

Balassagyarmat kedvező fekvésének köszönhetően már jóval a honfoglalás előtt lakott hely volt, később is fontos útvonalnak számított az Ipoly völgyében a Kassa–Visegrád, majd budai út. Érdekesen alakult Nógrád megye közigazgatási története: még Mária Terézia rendelte el, hogy a megyék székházat építsenek. Erre a célra Balassagyarmat alkalmasnak látszott, de a Balassák viszálykodása és a katonai helyőrség jelenléte miatt a megyegyűlés félt idehelyezni székhelyét – így épült meg az első megyeháza a közeli Szügyben, ahol ennek köszönhetően sok nemesi kúria található.
Csupán 1795-ben helyezték át a székhelyet Gyarmatra, s csak 1835-re készült el a vármegyeháza impozáns, klasszicista stílusú épülete, háta mögött az Európában egyedülálló – ma is látható –, amerikai mintára megépített centrális börtönépülettel. A XIX. század végétől az első világháborúig tartó időszakban kórház, bíróság, pénzügyi palota, tisztviselőtelep épült itt, ekkor alakult ki a város mai szerkezete. Balassagyarmaton a XIX. századra vallásában és etnikumában színes, magyar, római katolikus, evangélikus, zsidó, református, szlovák, szerb közösség jött létre. A magyar epika legnagyobb alakja, Mikszáth Kálmán Palócország fővárosának nevezte a várost. A palócok egy rejtélyes eredetű etnikum, a mai Dél-Szlovákia és a Duna–Tisza köze északi részén élnek. Népművészetüket a 118 éves Palóc Múzeumban tekinthetik meg a látogatók, de ezen túl számos látnivaló kínálja magát: ereklyékkel gazdag barokk plébániatemplom, klasszicista vármegyeháza, XVIII. századi polgárházak, az Európában egyedülálló börtönépület, valamint a szerb templom, amelyet a Balkánról érkezett szerb telepesek 1911-ben építettek. A Pannónia motormúzeumra és a kortárs magyar képzőművészeti képtárra felhívva a figyelmet, nem utolsósorban említem az országos műemléki védelem alatt álló ortodox sírkertet, amelyben az 1700-as évek közepétől találhatók síremlékek. A mind vallási, mind művelődéstörténeti szempontból számos kuriozitást magában rejtő temetőben található Michel Gyarmathynak, a párizsi Folies Bergere egykori művészeti vezetőjének síremléke is, akit kérésére itt, szülővárosában temettek el 1996-ban. Gyarmathyról köztudomású volt, hogy minden kispénzű magyar látogatót ingyen invitált a párizsi mulatójába, s meghívott egy pezsgőre. Balassagyarmaton manapság megszokott látvány a szlovák rendszámú autó, a határ túloldalán élők előszeretettel vásárolnak a város üzleteiben, s étkeznek a helyi éttermekben.
Balassagyarmattól alig húsz kilométerre található a műemlékekben gazdag, hangulatos kisváros, Szécsény. Leglátványosabb épülete az 1753–63 között épített Forgách-kastély, a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Utolsó tulajdonosa, Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak, parkja természetvédelmi terület. A XIX. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti, számos új kiállítással várja látogatóit. A helytörténeti kiállítás hűen mutatja: azzal, hogy 1920. június 4-én Versailles-ban, a trianoni palotában aláírták a békeszerződést, a város fejlődése megtorpant. Pedig már a század elején üzemelt a nyomda, a sajtgyár, ahol a híres ementáli sajtot állították elő, s a két téglagyár. Az Ipoly lett hazánk és Csehszlovákia között a határ, a város híres vásárainak a közönségét elvesztette. Észak felé szinte megbénult a kereskedelem, nagymértékben csökkent a közlekedés. Szécsény jellegzetes műemléke a városháza előtt álló, kissé ferde, barokk stílusú tűztorony. A ma is működő ferences rendház büszkesége a Rákóczi-szoba: itt szállt meg II. Rákóczi Ferenc, amikor a Borjúpást-réten tartott országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választották. Fellelhetők még a városban az egykori vár maradványai is. Az utóbbi években a belváros szinte teljes egészében megújult.

Mankó. Indulás előtt nem árt tanulmányozni a www.balassagyarmat.hu és a www.szecseny.hu városi portálokat, amelyek igen gazdag történelmi, idegenforgalmi leírást adnak a térségről. Bőven akad különféle nívójú szálláslehetőség, a két város és a környékbeli települések szállásadóinál. Téli idényben a falusi vendéglátóknál meglepően olcsón (két-háromezer forint/fő) szállást kaphatunk. Felvilágosítást a Tourinform-irodákban kérhetünk, Balassagyarmaton a Köztársaság tér 6., Szécsényben az Ady Endre út 4. szám alatt.