Új létformát fedeztek fel a Földön

Olyan baktériumot sikerült azonosítaniuk a kutatóknak a kaliforniai Mono-sóstó üledékében, amely foszfor helyett arzént épít be a fehérjesejtjeibe – jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján a NASA. Szakértők szerint első alkalommal bizonyosodott be, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti.

Exobolygó légkörét elemezték. Először sikerült egy nemzetközi kutatócsoportnak a Földhöz leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét elemeznie az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méteres távcsövével. A szuperföld az exobolygók egy feltételezett kategóriája, amelynek tömege nagyobb Földünkénél, de könnyebb, mint a Naprendszer legkisebb óriásbolygói. A tudósok megállapították, hogy a GJ 1214b katalógusjelű exobolygó légköre nagy valószínűséggel főként gőz formájában jelen lévő vízből áll – írta a Csillagászat.hu.

Arzénnal táplálkozó baktériumot azonosítottak a kaliforniai Mono-sóstó üledékes rétegében amerikai kutatók – közölte a távirati iroda. A tudósok szerint a baktérium a foszfor helyett építi be többek között fehérjesejtjeibe, valamint örökítőanyagába a mérgező nehézfémet – jelentette be tegnap este rendkívüli sajtótájékoztatón az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA.
Felisa Wolfe-Simon, a NASA asztrobiológiai intézetének munkatársa elmondta, először bizonyosodott be, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti. A foszfor a szénnel, a hidrogénnel, a nitrogénnel, a kénnel, valamint az oxigénnel együtt ahhoz a hat elemhez tartozik, amely – eddig ismert formájában – alapvető az élethez. Wolfe-Simon és kutatótársai azt akarták feltárni, hogy az élet vajon más anyagokkal is működhet-e. A tudósok vizsgálataikkal az arzénra összpontosítottak, mert az kémiailag nagyon hasonlít a foszforra. Éppen ez a hasonlóság az oka annak is, hogy az arzén a legtöbb életforma számára rendkívül mérgező: az anyagcsererendszer nem tudja megkülönbözteti a két elemet biológiailag aktív formájában. Ha a foszfor helyére arzén kerül, leállnak a központi biokémiai folyamatok.
A kutatók laboratóriumi körülmények között tenyésztettek a Mono-tó üledékéből származó magas arzéntartalmú baktériumot. A fejlődési szakaszban fokozatosan növelték az arzénkoncentrációt, foszforhoz viszont nem juttatták a táptalajt. A végén olyan baktériumféle maradt, amely ilyen körülmények között is életképes volt, sőt növekedni tudott. A tudósok GFAJ-1 néven azonosították. Az asztrobiológiai intézet csapata azt is bizonyítani tudta, hogy a baktérium anyagcseréjekor valóban felhasználja az arzént, és ezzel helyettesíti a hiányzó foszfort. Ha ilyen életforma létezhet, akkor akár olyan bolygókon is lehet élet, ahol eddig nem hitték a tudósok.