Újra bíróság előtt Hajdú

Bár a Fővárosi Bíróság már kimondta, hogy nem Kaiser Ede és Hajdú László követte el a 2002-es, nyolc áldozatot követelő móri bankrablást, utóbbi vádlott tegnap indult másodfokú eljárása sem ezt az ügyet tárgyalja, a büntetőper a szokásokhoz híven mégis a móri akták ismertetésével kezdődött.

Újra bíróság elé állt a 2002-es, nyolc áldozatot követelő móri bankrablás korábban feltételezett elkövetőinek egyike, tegnap megkezdődött Hajdú László megismételt büntetőperének másodfokú eljárása a Fővárosi Ítélőtáblán. Érdekesség, hogy az európai kriminalisztikában egyedülálló üggyel összefüggésbe hozott három férfi, Hajdú, Kaiser Ede, illetve Weiszdorn Róbert ügyeit a fellebbezések után szinte egyszerre kezdte el tárgyalni az ítélőtábla, s azokban ugyanaz a büntetőtanács jár el.
Hajdú László másodfokú pere a móri vérengzés iratainak újbóli ismertetésével kezdődött tegnap. Erre azért volt szükség, mert az orvos, fegyver, illetve hemogenetikus szakértők eltérő nyilatkozatokat adtak a 2002-es vizsgálatkor, és más megállapításokat tettek azután, hogy a rendőrség elfogta a valódi elkövetőket, Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet. Egyik ilyen ellentmondás, hogy a bankfiókban elvégzett helyszíni szemle után a szakemberek leírták, milyen irányból érték a végzetes lövések a pénzintézet biztonsági őrét. Weiszdornékat a bűncselekmény után csaknem öt évvel vették őrizetbe, az ő eljárásukban az említett lőirányt már ellentétes módon adták meg.
Emlékezetes, a móri mészárlás után két hónappal Hajdút és Kaisert nevezte meg a nyomozó hatóság tettesekként. A tanúvallomások, és a – számos kétséges – bizonyíték alapján úgy nézett ki, hogy Kaiser állt a bank ajtajában, ő küldte el műszaki hibára hivatkozva a vérengzéskor érkező ügyfeleket, és ő lőtte le a biztonsági őrt. A gyanúsítás még arról szólt, hogy Hajdú végzett a másik hét áldozattal, ám ezt nem sikerült igazolni. A páros perében már azért akarták felelősségre vonni, hogy ő szerezte be a rabláshoz a fegyvereket, amelyek akkor nem kerültek elő. A Fővárosi Bíróság a kétségek ellenére tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdúról nem tudták bebizonyítani, hogy ő lett volna a móri mészáros, de a fegyverügy miatt 15 évet kapott. Társa ítéletét helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla, Hajdú esetében pedig új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.
A megismételt büntetőperben két esztendővel megtoldotta büntetését Szebeni László tanácsa, ami ellen a vádlott fellebbezett. Kaiser Ede 18 évet kapott, és mindkettejükről kimondták, hogy nem ők követték el a móri vérengzést. A párost korábbi fegyveres rablásaikért marasztalták el. Ezek egyike volt, amelyikben Kaiser Budaörsön életveszélyesen megsebesített pisztolyával egy pénzszállítót. A támadáskor Hajdú volt vele, ezért jelenleg őt is emberölési kísérlettel vádolják.
Weiszdorn Róbert büntetőperében december 9-én hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Kaiser Ede másodfokú eljárása várhatóan szintén e hónapban kezdődik, abban – akárcsak Hajdúéban – januárban születhet határozat.
A móri ügy kulcsfigurája, a feltételezett mészáros, Nagy László öngyilkos lett az előzetesben, titokban írott börtönnaplója Weiszdorn perének iratai között szerepel. Mór szelleme valószínűleg örökre kísérti mindhárom vádlott életét, Hajdú László ezért nemrég Kovácsra változtatta vezetéknevét.