Űzött vad lett a WikiLeaks-főnökből

Nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki az Interpol a kiszivárogtatott amerikai diplomáciai iratokat nyilvánosságra hozó WikiLeaks oknyomozó portál alapítója, Julian Assange ellen tegnap hajnalban.

A friss Wikileaks-anyagok érdekesebb információi:

– Arab vezetők sürgették az Irán elleni támadást
– Földcserében is gondolkodott Netanjahu a palesztinokkal
– A pakisztáni nukleáris fegyverek miatt aggódott Washington
– Kína kész magára hagyni Észak-Koreát
– ENSZ-képviselők után kémkedett Washington
– Kuvait hagyott volna meghalni guantánamói foglyokat
– Sarkozy ingerlékeny és kiszámíthatatlan volt válása után

*

Faller Jenő cáfol. Faller Jenő, a Külügyminisztérium egykori szakállamtitkára szerint Igor Szavolszkij egykori budapesti orosz nagykövet mondta a lapunk tegnapi számában megjelent, neki tulajdonított állításokat. Faller Jenő az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az európai uniós tagállamokkal folyamatosan egyeztettek a 2008-as grúziai orosz intervenció ügyében, mindenképpen a területi integritás és a szuverenitás védelme mellett álltak ki, és aránytalannak ítélték az orosz támadást. Nem háborította fel a Fidesz nyilatkozata, ahogyan azt lapunk állította – emelte ki a volt szakállamtitkár, hozzátéve: egyrészt sosem töltött be politikai pozíciót, így egyébként sem lett volna mérvadó a véleménye, másrészt pedig a kérdéses nyilatkozat több pontjával határozottan egyetért, annak csaknem minden eleme elfogadható. Az előző kormány profin járt el az ügyben – vélekedett Faller Jenő.

A lyoni székhelyű rendőri szervezet utalt arra, hogy a nemzetközi letartóztatási parancsot Svédország kezdeményezte nemi erőszak és szexuális zaklatás gyanújával. Assange-t, aki a WikiLeaks honlapot Svédországban alapította, a nyár végén két fiatal svéd nő vádolta meg. A parancs az Interpol minden tagországában érvényes, így ha Magyarországon bukkanna fel a 39 éves, Ausztráliában született férfi, úgy a helyi szerveknek őrizetbe kellene venniük. A napokban az is felvetődött, hogy a kiszivárogtatások kapcsán is kezdeményezhetik büntetőjogi felelősségre vonását.
Hogy Julian Assange hol van, azt hivatalosan nem lehet tudni. Az ecuadori elnök, Rafael Correa cáfolta külügyminisztere korábbi felvetését, miszerint menedéket nyújtanának számára. Mindenesetre a férfi – akit immár több médium illet űzött vad névvel – nyilatkozott a Time magazinnak, és az amerikai külügyminiszter lemondását sürgette.

*

A kiszivárogtatott dokumentumok szerint ugyanis Hillary Clinton nevében az amerikai külügyminisztérium harminc nagykövetségre, illetve konzulátusra küldött olyan utasítást, hogy a diplomaták kémkedjenek más országok vagy éppen az ENSZ vezető képviselői után.
Miközben alapítója, Julian Assange körül igazságszolgáltatási huzavona van kialakulóban, a WikiLeaks és nyugati médiapartnerei folytatják a kiszivárogtatott anyagok előre megtervezett ütemezésű és megszűrt nyilvánosságra hozatalát. A párizsi Le Monde tegnap azzal rukkolt elő, hogy Nicolas Sarkozy államfő elnökké történt megválasztása előtt, 2006-ban még azt javasolta, hogy Franciaország részvételével nemzetközi katonai erőt küldjenek Irakba az azt elfoglaló amerikaiak felváltására. Kuvait közben cáfolta azt a lapban megjelent információt, miszerint 2009. februárban belügyminiszterük a guantánamói börtöntáborban fogva tartott négy kuvaiti állampolgárral kapcsolatban azt a tanácsot adta amerikai diplomatáknak, hogy „hagyják meghalni őket”. A WikiLeaks egy másik médiapartnere, a brit The Guardian is folytatta a diplomáciai „kábelek” közlését. Náluk is szerepelt a francia elnök amerikai értékelése: eszerint ingerlékeny és kiszámíthatatlan volt Nicolas Sarkozy három évvel ezelőtt, válása idején. Sarkozy állítólag maga beszélt a volt feleségétől, Ceciliától való függőségéről, s azt mondta róla, hogy ő „erejének a forrása és Achilles-sarka”. Ugyancsak a brit lap hozta azt az információt, miszerint Abdullah szaúdi király idén márciusban felvetette, hogy elektronikus csipet kellene a guantánamói börtönből elengedett foglyok bőre alá ültetni, hogy így nyomon lehessen őket követni. „Csináltak már ilyet lovakkal és sólymokkal” – részletezte az ajánlatot a király.
Az eddig nyilvánosságra hozott anyagok közül az egyik legfajsúlyosabb téma a pakisztáni nukleáris fegyverek biztonságával és az Indiával való szembenállással kapcsolatos. Eszerint az Egyesült Államok 2007 után titkos és sikertelen erőfeszítést tett, hogy egy pakisztáni kutatóreaktorból megszerezze a magasan dúsított urániumot, mivel attól tartott, hogy Iszlámábád nukleáris fegyver előállítására használhatja azt, illetve terroristák férhetnek hozzá. A The Guardian idézi az Egyesült Államok indiai nagykövetének idén februári figyelmeztetését, amely szerint a pakisztáni „provokációk” megtorlására kidolgozott indiai katonai vésztervezet „korlátozott büntetéssel” számol, nukleáris válaszcsapás kiprovokálása nélkül. A nagykövet szerint azonban „az indiai vezetők nem lehetnek bizonyosak abban, hogy a pakisztáni vezetés valóban tartózkodna egy ilyen válaszcsapástól”. Az aggodalmakat osztották orosz részről is. Az egyik diplomáciai dokumentum szerint az orosz külügyminisztérium egy illetékese februárban, Washingtonban amerikai kormánytisztviselőknek kijelentette: az iszlamisták nemcsak hatalomra törnek Pakisztánban, de nukleáris alapanyagokhoz is hozzá akarnak jutni. Szerintük a pakisztáni atomfegyver- és rakétaprogramokon közvetlenül 120-130 ezer ember dolgozik, és „nincs mód annak garantálására, hogy mindegyikük száz százalékig lojális és megbízható”. Iszlámábád tegnap alaptalannak nevezte a nemzetközi félelmeket.
A WikiLeaks azzal, hogy tömegével hozta nyilvánosságra az amerikai külügyminisztérium és a nagykövetségek közötti bizalmas üzenetváltásokat, jelentős kárt okozott Washingtonnak a diplomáciában – jelentette ki tegnap Washingtonban William Burns, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök becsületsértéssel vádolta tegnap az amerikai diplomatákat, akik a kiszivárogtatások szerint egy iszlamista kormány élén álló, Izraelt gyűlölő, tekintélyelvű emberként írták le őt. Erdogan szerint Washingtonnak felelősségre kellene vonnia diplomatáit. A kormányfő azt állította, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok pontatlan információkat és hazugságokat is tartalmaznak.