A kormány már korábban elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a pazarlóan gazdálkodó alapítványok megszűnnek – e körbe tartozik az üdülési csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) is. „Az alapítványt a szakszervezetek és a magyar állam 50-50 százalékban tulajdonolta, 12 tagú kuratóriumából pedig hatot-hatot delegáltak a tulajdonosok. Ez a felállás most megszűnik, és 55 százalékban az állam, 45 százalékban pedig a szakszervezetek tulajdonában lévő társaság jön létre. A változásra azért van szükség, mert eddig a szakszervezetek nélkül az állam gyakorlatilag nem tudott lépni” – mondja Bánki Erik, a parlament sport és turizmus bizottságának elnöke. Mint megtudtuk, az MNÜA rendkívül pazarló módon gazdálkodott, nagymértékű, 6 százalékos jutalékot kért az üdülési jegyek forgalmazásáért. A társaság tevékenységével éves szinten több milliárd forintos árbevételt ért el – 2009-ben több mint 3 milliárd forintot. A gond az volt, hogy az alapítvány ezt a pénzt nem szociális üdültetésre fordította – ami az alapítói szándék szerint a feladata lenne volna –, az összegnek csak a felét költötte erre a célra. Az árbevétel másik fele az alapítvány működtetésére és reklámokra ment el. Az MNÜA ráadásul jól láthatóan a MSZP irányvonalához kötődő médiumokban foglalt irreális mértékű reklámfelületet – a kormányváltást megelőzően például az ATV-vel kötött 1,3 milliárd forintos éves szerződést, a 2010-es évre szánt összeget pedig előre ki is fizette. Az alapítvány felszámolása azt is jelenti, hogy maga az üdülési csekk megszűnik – ennek szerepét 2012-től veszi át a Széchenyi-pihenőkártya. Ennek jutaléka még alku kérdése, de az üdülési csekkénél jóval kisebb lesz: a tervek szerint várhatóan 2-3 százalék körül alakul. A pihenőkártyás juttatást a munkáltatók ugyanabban a konstrukcióban vásárolhatják meg, mint az üdülési csekket, azaz 16 százalékos adóterhelés mellett egyéb járulékfizetési kötelezettség nem lesz.
A Széchenyi-pihenőkártya bevezetését a szakma is támogatja: Horváth Tihamér, a Kehida Termál igazgatója arra számít, hogy a csekket felváltó pihenőkártya – mivel annak segítségével a munkáltatók az üdülési csekknél nagyobb mértékű juttatást adhatnak a dolgozóknak – felpörgetheti a belföldi turizmust. Az évi 300 ezer forintos határ lehetővé teszi, hogy a jelenlegi, 40 milliárd forintos nagyságrend kétszerese, jó marketing esetén pedig a háromszorosa jelenjen meg a hazai turizmus piacán. A szolgáltatókat szintén pozitívan érinti a jutalék mértékének csökkenése, és jó hatása lesz a kártya típusú ügykezelésnek is.
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
