Visszaéltek a romakárpótlási pénzzel

Összesen több mint harminchat év börtönbüntetésre ítélt első fokon huszonhat vádlottat a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a romakárpótlással kapcsolatban. A vádlottak közül a bíróság egy embert felmentett, tizenheten felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, három vádlottat közérdekű munkavégzésre köteleztek, míg ötöt letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.

Kolompár: „Ha kell, az utcára megyünk!” Kolompár Orbán az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) tegnapi ünnepi közgyűlésén úgy fogalmazott: az előző húsz évben a választott vagy kijelölt vezetők, politikusok pártérdekeket képviseltek a cigányság helyett, vagy a saját érdekeiket tartották szem előtt. „Ezért ölhették, vadászhatták a védtelen romákat, ezért válhattak rabszolgává, kitaszítottá és földönfutóvá saját hazájukban, mert Magyarország a cigányok hazája is, még ha ezt a szélsőségesek és támogatóik kétségbe vonnák is” – mondta az ülésen. Kijelentette, azzal, hogy az Országos Választási Bizottság huszonötre csökkentette az OCÖ ötvenhárom fős jelölti listáját, „az első pofont kapta a cigányság a demokráciában és a jogállamban”. A cigány vezető világossá tette: nem riadnak vissza attól sem, hogy a cigányságot az utcára vigyék. Úgy fogalmazott: „Ne legyen könnyel teli a szemünk, most erős ökölre van szükség, hogy kiköveteljük a cigányság élethelyzetét javító programok beteljesülését, és akár hetente vagy naponta is utcára vonulunk.”

Fotó: Hegedűs Márta

Az utóbbiak között van a győri cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is, aki az ügy elsőrendű vádlottja. Őt három év és nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Ezenfelül 13 vádlottal szemben 17 millió forintyi vagyonelkobzást rendeltek el. Az ítélet nem jogerős.
Az ügy több megyében burjánzik. A megyei bíróságok szerint a vádlottak olyan igénylőknek segítettek, akik nem lettek volna jogosultak a támogatásra, illetve többen közülük maguknak is részt kértek a kérelmezőktől. A vádiratok szerint az Ausztriába deportált cigányok kárpótlási alapját károsították meg.
Sztojka Katalint, a neves roma jogvédőt például a Szegedi Ítélőtábla ítélte másodfokon öt év letöltendő börtönre, mert csalással igazolta több ezer Bács-Kiskun megyei romának a jogosultságot az Osztrák Megbékélési Alaphoz.
Háromszázmillió forintot meghaladó csalás miatt indult büntetőeljárás 39 cigány ellen a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon. A vádirat szerint a csalók olyan emberek nevére fizettettek ki hatvanötezer és egymillió-kilencszázötvenezer forint közötti összegeket, akik még nem is éltek a második világháború idején, vagy ha éltek is, soha nem hurcolták őket Ausztriába kényszermunkára.
Magyarország és Ausztria 2000 októberében állapodott meg Bécsben arról, hogy az Osztrák Megbékélési Alap terhére kárpótlásban részesítik azokat a cigány származású elhurcoltakat, akiket a nemzetiszocialista rendszer a mai Osztrák Köztársaság területére deportált, és ott rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. A 672 millió schillinges keretösszegű alapból való részesedés feltétele volt még, hogy az igénylő elhurcolása idején magyar állampolgárságú legyen, illetve az is, hogy 2000. február 15-én magyar állampolgár, illetve magyarországi állandó lakhellyel rendelkező személy legyen.