Gyakran észreveszem, hogy a gyerekek fáradtak az órán, nem figyelnek. Osztályfőnökként a saját diákjaimat kérdeztem arról, ki mennyit ül a számítógép előtt otthon. A legtöbbjük órákat tölt az interneten, ez a délutáni és az esti – olykor az éjszakai – programjuk is. Egy alkalommal osztályfőnöki órán arra kértem őket, hogy pakolják ki a zsebüket. A rengeteg mobiltelefon és egyéb műszaki kütyü mellett legnagyobb meglepetésemre két winchester is előkerült. A szülők gyakorlatilag tehetetlenek, és kétségbeesve tőlem kérnek tanácsot. Némelyikük teljes elvonással próbálkozott, egyszerűen kikapcsolta a gépet és elpakolta, ezért cserébe viszont gyermeke napokig nem szólt hozzá, s enni sem volt hajlandó. Olyat is hallottam, hogy egy apuka többszöri figyelmeztetés helyett egyszerűen kikapcsolja az áramot a lakásban lefekvés előtt – meséli Nagy Annamária matematikatanár, a budapesti Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium pedagógusa.
Bár a szülők egyfelől örülnek annak, hogy csemetéik nem csavarognak, így nem keverednek rossz társaságba, nem érheti őket semmi baj, másfelől aggódnak is amiatt, hogy a komputer mindennél nagyobb vonzerőt jelent nekik. Vajon túlzott ez az aggódás vagy van mitől félni? Mennyi időt töltenek a fiatalok a világhálón és mit csinálnak a virtuális térben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a 2010 májusában az ORTT gondozásában megjelent A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra című összefoglaló az 1998–2009 közötti tendenciákról. A médiahatóság a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülettel közösen tizenkét évvel ezelőtt kezdte el az alapkutatást, amelyek alapján a tanulmánykötet elkészült.
A felmérés szerint tavaly már csupán a háztartások három százaléka nélkülözte ezt a műszaki berendezést. Az elmúlt évben a családok 84 százaléka fizetett elő valamilyen internetszolgáltatásra. Tízből hat fiatal szinte mindennap felcsatlakozik a világhálóra és ott körülbelül 2,5 órát tölt el.
Nagy Annamária tapasztalata szerint főként az iskolai és egyéb barátságokat ápolják a diákok a gép előtt ülve. A kutatás adatai alapján a legnépszerűbb az MSN, ezt követi a YouTube, és alig lemaradva az olyan közösségi oldalak, mint az Iwiw vagy a Facebook. Szintén népszerű a zenék vagy filmek letöltése. Információkat meglehetősen kevesen keresnek az iskolai feladatokhoz – a legtöbben a Wikipédiában tájékozódnak –, és a randioldalakat is csak elvétve látogatják. Jó néhányan szívesen játszanak egyedül vagy másokkal. Nagy Annamária osztályában egy fiú bevallotta, annyira eluralkodott rajta a játékszenvedély, hogy minden kapcsolatát elhanyagolta és egy ideig csak ennek élt. Végül a nyári szünetben egy balatoni nyaralás rántotta vissza a valóságba.
– Ha egy gyerek csak az interneten éli az életét, a háttérben valamilyen problémát kell keresnünk: családi, iskolai gondok vagy az énkép zavara állhat a közösségi oldalak, az MSN, a virtuális szerepjátékok mértéktelen használata mögött. Iskolapszichológusként sok problémás fiatallal találkozom, gyakran magatartászavarral és beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Számukra különösen veszélyes a világháló, mert nagyon gyorsan függővé válnak. Ez lesz számukra az egyetlen szabadidős tevékenység, nem is tudják elképzelni, mi más szerezhetne nekik örömet. Emiatt folyamatosan kialvatlanok, ezért az iskolában rosszul teljesítenek – beszél tapasztalatairól a pesterzsébeti Nagy-Szivárvány Alapítvány Gimnázium, Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola szakembere, Lovassy Noémi.
A diákok a közösségi portálokon általában azokkal beszélgetnek, akiket egyébként is ismernek. Ez önmagában természetesen nem baj, a pszichológus szerint az viszont már igen, hogy nem akarnak személyesen találkozni, nem szerveznek közös programokat, így nincsenek közös élményeik. A függők nagy része emellett előszeretettel használja a szerepjátékokat, amitől elveszíti realitásérzékét, és egy idő után már nem tud különbséget tenni a valós és a virtuális világ között. A hátrányos helyzetűeknél a helyzetet súlyosbítja, hogy a szülők nagy része – a szó kétféle értelmében – nem tudja ellenőrizni a gyerekét: egyrészről sokat dolgoznak, gyakran éjszaka is, tehát nincs idejük erre, másrészről nem értenek a számítógéphez. Noha a fiatalok, vagy ahogy a szakemberek nevezik őket, a digitális bennszülöttek általában jóval többet tudnak a számítógépről, mint a szüleik.
A médiaszakemberek évek óta vitatkoznak arról – az új médiahatóság is kitüntetett figyelmet szentel ennek a témának –, hogy vajon az interneten is hasonló állami kontrollra lenne-e szükség, mint a televízió esetében, vagy ezt a feladatot a szülőkre kell bízni. Mennyire vannak veszélyben a fiatalok a net használata közben és mennyire elővigyázatosak? A kutatás során a gyerekek harminchat százaléka azt állította, hogy szörfölés során találkozott durva, erőszakos jelenettel, negyvenhárom százalékuk pedig pornográf oldalra keveredett. A megkérdezettek egyharmada úgy nyilatkozott, hogy soha nem adta meg idegennek a személyes adatait, az általános iskolások bizonyultak a legóvatosabbnak, közülük negyven százalék nem tett ilyet. Kis arányban ugyan, de olyan is akadt, aki a jelszavát (három százalék) vagy a szülei, illetve saját bankkártyaszámát (egy-egy százalék) is közzétette.
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
