Nem halat kell adni az éhezőknek, hanem hálót – tartja a régi mondás. A szakirodalom nyelvén ez a bölcsesség úgy hangzik, hogy a segélyezés konzerválja a nyomort. Ez a felismerés hívta életre a hetvenes években Bangladesben a szegények bankjaként emlegetett, mikrohiteleket nyújtó Grameen bankot. A Muhammad Junusz közgazdász nevével fémjelzett kölcsönzési rendszer célja, hogy azokat segítse jobb élethez, akikben megvan a tenni akarás, de a vállalkozásuk elindításához szükséges összeget nem tudják előteremteni.
Persze a mélyszegénység nem csak a harmadik világ problémája. Hazánkban nemrégiben Kiútprogram néven indult el a mikrohitelezés, és szeptember óta harminc család juthatott kölcsönhöz. A hitel felvevői Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből kerültek ki, de hamarosan Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyében, valamint a Dél-Dunántúlon elérhetők lesznek a hazai mikrohitelek. Mint azt Forgony Mártától, a program egyik terepmunkásától megtudtuk, a kölcsönért folyamodók többsége számára ez a pénz jelenti az egyetlen reményt a jobb élethez vezető úton. Borsodban még a jól képzett szakemberek is nehezen találnak munkát. A programban részt vevő, zömében nyolcosztályos végzettséggel rendelkező roma embereknek pedig szinte kilátástalan a helyzetük. A legfeljebb egymillió forintos kölcsön arra szolgál, hogy a résztvevők elindíthassák a saját vállalkozásukat, ennek bevételéből egy év alatt visszafizessék a hitelt, és élhető körülményeket teremtsenek a családjuknak. Persze ez az összeg nem ingyen van: tizenöt százalékos kamat terheli a kölcsönt, és tenni is kell érte valamit. Először is egy jó elképzeléssel kell előállni, és a program mentorainak segítségével egy kecsegtető üzleti tervet is fel kell mutatni. Az eddigi jelentkezők közül állattenyésztők, fodrászok, mozgóárusok és kőművesek kerültek ki.
A program munkatársai szerint azért 15 százalékos a hitelek kamata, mert több százezer esetet feldolgozó tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a hiteleket rendben visszafizetők aránya akkor a legmagasabb, ha a reálkamat ezen a szinten van. Az uzsorakamathoz szokott ügyfelek ugyanis nem veszik komolyan a hitelnyújtót, ha kamatmentes kölcsönt nyújt. – Ráadásul a hitel mellé járó ingyenes üzletviteli és adótanácsadás, az ingyenes könyvelés értéke bőven meghaladja a fizetett kamatot – közölték a munkatársak.
Forgony Márta szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kölcsönért folyamodók többsége már teljesen el van adósodva, ezért valahogy meg kell állapodniuk a bankjukkal a további törlesztésről. Akinek túl sok tartozása van, ezért a magas törlesztőrészleteket még a vállalkozása sem tudná kitermelni, kimarad a programból.
A kölcsön igénylőinek egy ötfős csoportot kell létrehozniuk. Először két ember kap hitelt, majd miután ők már hat hete törlesztik a részleteket, még két személy veheti fel a pénzt. Újabb hat hét elteltével a csoport utolsó tagja is hozzájuthat a kölcsönhöz. Mivel az egyes tagok sikere a társak eredményességétől és megbízhatóságától függ, a jelentkezők alaposan megnézik, hogy kikkel társulnak. A tagok hetente találkoznak, és vállalkozási képzésen vesznek részt. Bár a jelentkezők többségének alacsony az iskolai végzettsége, általában nem ismeretlen számukra az a terület, amelyiken boldogulni szeretnének. Van, aki a fél életét piacozással vagy háziállatok gondozásával töltötte, ezért a kisujjában van a szakma, mások már korábban is azzal foglalkoztak, amibe a hitel felvétele után bele szeretnének vágni, csak ezentúl nem másoknak dolgoznak feketén, hanem a saját legális vállalkozásukban keresik a boldogulást.
A Kiútprogram feladatai nem érnek véget a hitel folyósítása után. A mentorok a pénz felhasználását is nyomon követik. Ahhoz, hogy az újdonsült vállalkozók pénzt vehessenek fel a számlájukról, a mentor aláírására is szükség van. Sőt, mint azt Forgony Mártától megtudtuk, az első évben azt is megbeszélik a program résztvevőivel, hogy mire fordítsák a vállalkozás nyereségét. Az esetleges veszteségeket is megpróbálja kivédeni a rendszer. A csoportok ugyanis egy biztonsági alapot hoznak létre, amelybe minden tag hetente ötszáz forintot fizet be, de a felvett hitelek öt százalékát szintén ebbe az alapba teszik át. Amikor a csoport valamelyik tagja nehéz helyzetbe kerül, akkor a társai dönthetnek arról, hogy mekkora összeget kaphat az alapból, és arról is, hogy milyen határidőn belül kell visszatennie a pénzt a közös kasszába.
Ezek után azt hihetnénk, hogy hosszú sorok kígyóznak a Kiútprogram mentorainak irodái előtt, pedig nem így van. – Az utóbbi években nagyon sokan megégették magukat a hitelekkel, ezért a többség nagyon óvatos – mondta el Szőke Judit, a program igazgatóságának tagja. Pedig van még hely a jelentkezőknek, azokon a településeken, ahol elérhető a program, a tervek szerint három év alatt négyszázan vehetik majd igénybe a speciális mikrohitelt. – Ha az első tartozásukat visszafizették a jelentkezők, akkor egy másodikat is igénybe vehetnek majd – jegyezte meg Szőke Judit.
A nemzetközi tapasztalatok alapján nehéz megjósolni a program sikerét. A rendszer kitalálója, Muhammad Junusz 2006-ban Nobel-békedíjat kapott a szegények gazdasági felemeléséért, ugyanakkor az elmúlt években rengeteg kritika is érte a mikrohitelezéssel foglalkozó bankokat. Tom Heinemann dán rendező nemrég készített dokumentumfilmet a mikrohitelezésről, és kutatásai közben állítása szerint felfedezte, hogy Junusz munkatársai az adományokból százmillió dollárt átirányítottak egy olyan cég számlájára, amely nem nyújt kölcsönt a szegényeknek. Ráadásul a rendező azt nyilatkozta, hogy mexikói, bangladesi és indiai tett útjai során azt tapasztalta, hogy a nyomorban élő hitelfelvevőkön nemhogy nem segített a kölcsön, de még nagyobb adósságba verte őket.
Szőke Judit szerint ez Magyarországon nem fordulhat elő. A szakember szerint a nemzetközi cégek ott hibáztak, hogy a kezdeti sikereken felbuzdulva úgy gondolták, a mikrohitelezés üzleti hasznot hozó vállalkozás is lehet. Számos mikrohitelező intézményt a tőzsdére is bevezettek. – Ezek kerültek most súlyos válságba vagy tértek el nagyon az eredeti célkitűzéstől – jegyezte meg Szőke Judit. – Mi ezzel szemben szociális mikrohitelezést folytatunk, ahol nem az üzleti, hanem a társadalmi haszon a cél, vagyis az, hogy a befizetett többletadók és -járulékok, a megtakarított támogatások meghaladják a program költségeit. Ezért nem szeretjük azt sem, ha szegények bankjának hívnak minket. Nem bank vagyunk, hanem nonprofit részvénytársaság – tette hozzá a szakember.
Bár a Kiútprogram jelenleg kísérleti stádiumban van, így nem tudni, hogy végül hány vállalkozónak sikerül majd talpon maradnia a piacon, már az üzleti terv elbírálásakor megpróbálják minimalizálni a csőd kockázatát. – Ha valaki mégis belebukik a vállalkozásba, akkor a tartozások fejében legfeljebb a kölcsönből megvásárolt eszközöket veheti vissza a hitelező, így az adósok nem kerülhetnek nagyobb bajba, mint amilyenben a hitel felvétele előtt voltak – közölte Szőke Judit.
origo.hu
Eladó a hírhedt szovjet laktanya Tatánál, amit most bárki megvehet - fotó
