Hatalmas méreteket öltött idehaza a hamis áruk kereskedelme. A legvisszafogottabb becslések szerint is évente legalább ezermilliárd forintos forgalmat bonyolítottak le itthon a szellemi értéket képviselő termékek illegális másolásával foglalkozó csoportok. A jelenségről a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökét kérdeztük. Bendzsel Miklós elmondta, az utóbbi időben érezhetően szélesedett a hamis áruk hazai piaca, méghozzá nem a kereslet, hanem a kínálat bővülése miatt. Magyarország megállóhelylyé, tranzitországgá vált az illegálisan előállított termékek nemzetközi áramlásában: egyes csoportok rajtunk keresztül kívánják az Európai Unió más területeire is eljuttatni hamis ruha-, cipő-, DVD- vagy éppen parfümszállítmányaikat. Az elnök megemlítette egy nemrégiben készített felmérés adatait. Eszerint idehaza az elmúlt egy évben – saját bevallása szerint – a lakosság 34 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket, míg az EU más tagállamaiban ez az arány mindössze 22 százalék.
A szakember szerint a hamis áruk nagymértékű kereskedelme miatt évente több száz milliárd forint adóbevételtől esik el az állam. S amíg a legális szférát komoly kár éri, addig a feketepiac virágzik: a jogellenesen megszerzett jövedelmeket főként újabb jogellenes tevékenységekre költik. Emellett gondot jelent, hogy a megerősödő illegális szereplők olcsóbb, silány minőségű hamisítványaikkal magukhoz csábítják a vásárlókat, és így a szabályokat betartó, adót fizető innovatív cégek képtelenek olyan eredményt felmutatni, mint amelyet befektetéseik és a tudásuk alapján elérhetnének. – A hamisítás elterjedése, a szellemi közbiztonság megingása versenyhátrányt okozhat hazánknak – fogalmazott az elnök.
Bendzsel Miklós ugyanakkor több, a hamisításnak gátat szabó elképzelésről is beszámolt. Az illegális termékek forgalmazásának viszszaszorításában jelentős szerep jut majd a szabadalmi hivatalnak, amelyet január elsejétől Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának neveznek. Mint az elnöktől megtudtuk, a változás nem merül ki pusztán a cégér átfestésében. Újdonság, hogy a jövőben a hivatal látja majd el a különféle szerzői jogdíjakat szétosztó úgynevezett közös jogkezelő szervezetek törvényességi felügyeletét. A kormányhivatal emellett a filmek, zeneszámok, könyvek jogkövető, ugyanakkor gazdaságos letöltési gyakorlatáért is tenni készül. A jövő év elején indulhat meg az úgynevezett internetes közhasznú kulturális közművek kialakítása. Az elnök elmagyarázta, pontosan mit is takar ez a kifejezés. A felmérések szerint itthon évente csupán minden második ember olvas el egy teljes könyvet. Mindez arra vezethető vissza, hogy a könyv nem olcsó, miként jellemzően anyagi okai vannak annak is, hogy kevesebben vásárolnak legálisan, jogdíj és a tetemes áfa megfizetése mellett zenei CD-t, filmes DVD-t. Eközben a világhálóról sokan töltenek le műalkotásokat, ám többnyire illegálisan, az alkotókat megillető jogdíjak lerovása nélkül. A hivatal emiatt azt javasolja: külföldi minta alapján hozzanak létre idehaza olyan internetes oldalakat, ahonnan jutányos összeg fejében bárki hozzájuthat zeneszámokhoz, filmekhez, könyvekhez. A megoldásnak több előnye is van. Egyrészt az átlagember olcsón és legálisan juthat minőségi kultúrához, miközben a művek internetes terjesztésével is beszedhetők a méltányos és indokolt jogdíjak. Emellett a kevéssé költséges módszer visszaszoríthatja a mások szellemi termékének elcsaklizását helyesnek tekintő mentalitást. Az elnök szerint a kormány a hazai fejlesztési forrásokkal és az EU-tól elnyerhető pénzekkel is segíthetné a világhálón elérhető közhasznú kulturális közművek kialakítását. A zenét, filmet, könyvet áruló honlapokat világos üzleti modell alapján a közös jogkezelők vagy magáncégek üzemeltethetnék. Bendzsel Miklós azt ígérte: 2011 elején megkezdődik a kulturális közművek kialakítása, és az internetes oldalak 2012-ben üzletszerűen működhetnek.
Amíg a műalkotások illegális letöltését elsősorban jogszerű vásárlást kínáló honlapok életre hívásával szorítaná vissza a hivatal, addig a hamisítás ellen jogi eszközökkel lépne fel. – Célszerű lenne átgondolni egyes jogi rendelkezéseket, a most életben lévő passzusok ugyanis hiányosak – közölte Bendzsel. Az elnök példaként a gyógyszerhamisítás ügyét hozta fel. Szerinte nemcsak a hamis gyógyszer gyártását, hanem a bizonytalan eredetű készítmények szándékos piacra juttatását, felhasználásra való felkínálását is büntetni kellene. Emellett pontosítást igényelnek a hamis gyógyszerek lefoglalását, elkobzását lehetővé tevő passzusok is. Mint megtudtuk: már zajlanak az egyeztetések, és hónapokon belül új, gyógyszerhamisítás elleni szabálysértési, büntetőjogi tényállások születhetnek.
origo.hu
Budapestre jöhet a Patrióták Európáért EP-frakciója
