Olvasónk karácsony előtt egy héttel adta le a rendelését egy online könyváruháznak, részben az üzlet friss hírlevelének hatására – ebben azt ígérték, hogy az árut még az ünnepek előtt kiszállítják. A meglepetés akkor érte, amikor pár nap elteltével ellenőrizte a karácsonyi ajándéknak szánt termékek szállítási határidejét: eszerint a kézhezvételt december 27-ig húzhatta volna a cég. Olvasónk a szállítási határidő kitolása miatt azonnal levelet is írt a webáruháznak, választ viszont nem kapott.
A fenti eset karácsony tájékán nem egyedi, hiszen ez idő tájt különösen megugrik a könyvekkel, játékokkal, zenei kiadványokkal, műszaki cikkekkel foglalkozó webshopok forgalma – ezek az üzletek nem ritkán ilyenkor szerzik meg az éves árbevételük 50-60 százalékát. A kereskedők ennek megfelelően az utolsó pillanatig fogadják a rendeléseket, a nagyobb online játékboltok például gond nélkül megnégyszerezhetik alkalmazottaik létszámát is – a kisebbek viszont nem. A futárcégek is készülnek az ünnepekre, általában még december 24-én is működik az ügyfélszolgálatuk, és van ügyeletes futáruk is – ennek ellenére megesik, hogy az előre kifizetett ajándék nem érkezik meg időben.
A megrendelő ilyenkor elvileg gond nélkül visszakaphatná a pénzét – kártyás fizetés esetén ugyanis a vételár 30 napon belül visszautaltatható, függetlenül attól, hogy a kereskedő ez idő alatt bizonyította-e a szerződés teljesültét. Elvileg akkor sincs gond, ha a visszahívásra 30 napon túl kerül sor – 180 napon belül ugyanis mindenképpen visszakérhető a pénz –, bár ilyenkor már csak akkor utalják vissza az összeget, ha a kereskedő nem bizonyítja a szerződés teljesültét. Ezek a feltételek azonban nem feltétlenül derülnek ki a webshopok tájékoztatóiból.
Mint azt Kis Ervin Egontól, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elnökétől megtudtuk, a vételár visszakérésére és a szerződéstől való elállásra online vásárlás esetén – lévén távollévők között megkötött szerződésről van szó – még indoklás nélkül is van lehetőség. A webáruházak, pontosabban azok egy része ezt mégsem hangsúlyozza. – A gond az, hogy a hazai e-kereskedelem 93 százalékát a boltok 3 százaléka végzi. Ebbe a 3 százalékba nagyjából 80 webáruház tartozik – ezekben meg lehet bízni. Vannak azonban olyan cégek, amelyek pusztán az ünnepeket meglovagolva lépnek a piacara – ezeket a gyakorlott online vásárlók már a weboldaluk minősége alapján is ki tudják szűrni, viszont azoknak, akik csak az ünnepek miatt tévednek be az ilyen boltokba, tapasztalat híján nincs erre lehetőségük. Ezeknek a vevőknek érdemes megvizsgálniuk, milyen weboldalon járnak: célszerű ellenőrizniük, fel van-e tüntetve a kereskedő cégjegyzékszáma, adószáma, címe és egyéb elérhetősége, elérhetők-e az oldalon keresztül az általános szerződési feltételek. Az is jelzi a megbízhatóságot, ha egy webáruházban lehet bankkártyával fizetni, mivel a bankok szerződéskötés előtt ellenőrzik leendő partnereiket – hangsúlyozza Kis Ervin Egon.
A webshopok működését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) is rendszeresen ellenőrzi, és bár az idei vizsgálatuk még nem zárult le, a tavalyi évet öszszefoglaló jelentésből az derül ki, hogy az üzleteknél bizony komoly gondok lehetnek: a vállalkozások leginkább beazonosíthatóságukra szolgáló adatok körében nem tesznek eleget a tájékoztatási kötelezettségüknek. A vizsgálat szerint 9 százalékuk nem tájékoztatja cégnevéről a fogyasztókat, és az adószám feltüntetését is elspórolja az üzletek 34 százaléka. Mint a jelentésből kiderül, az internetes boltok tájékoztatási fegyelme az elállási joggal kapcsolatban is erősen kifogásolható: 37 százalékuk nem tájékoztatja a vevőket arról a körülményről, hogy az elállási jog (vagyis a vevő visszalépése) indokolás nélkül gyakorolható, sőt 12 százalékuk a jogszabály által biztosított 8 munkanapnál rövidebb határidőről ad információt. Az áruházak 44 százaléka nem ad tájékoztatást arról sem, hogy elállás esetén a szolgáltató legkésőbb 30 napon belül köteles visszafizetni a vételárat. Ha a vevő meggondolja magát, a kereskedő a vételár mellett a szállítási költséget is köteles visszafizetni, még akkor is, ha a terméket nem bontatlan csomagolásban küldik vissza – a szerződéstől való elállást ugyanis ez sem zárja ki, sőt a webshop az elállás miatt kötbérfizetési kötelezettséget és pénzbeli büntetést sem róhat ki a vevőre.
Persze erre irányuló próbálkozások nem az évek óta működő, megbízható webáruházaknál fordulnak elő, hanem abból adódnak, hogy az e-kereskedelem sikerének hatására sokan felkészületlenül fognak online kereskedésbe. Ha az ő forgalmuk karácsonykor megugrik, és a havi 10 helyett három nap alatt kapnak 100 megrendelést, azt már közülük sokan nem tudják teljesíteni. Másrészt az ebből adódó ügyfélpanaszokat sem tudják megfelelően kezelni.
Fa alatti problémák. Az informatikai biztonsági szoftvereket fejlesztő angol McAfee nem a webshopokra, hanem a karácsonyi átverésekre figyelmezteti az internetezőket. A csalás leggyakoribb formája jelenleg az, hogy a felhasználó hamis nyereményajánlatot kap, majd hitelkártyaszámát megadva csalás áldozata lesz. A pénz megszerzésén kívül fontos céljuk az is, hogy banki és egyéb adatokat szerezzenek meg az áldozatoktól. Veszélyes lehet az is, ha valaki ünnepi dalokat, képernyővédőt vagy karácsonyi animációt tölt le az internetről, mert ezekkel együtt rosszindulatú program is települhet a számítógépre.
origo.hu
Eladó a hírhedt szovjet laktanya Tatánál, amit most bárki megvehet - fotó
