Izrael európai ambíciói

Bár Silvio Berlusconi retorikai fordulatait nem kell mindig készpénznek venni, amikor idén februárban Izraelbe látogatott, azt mondta: legnagyobb vágya, hogy lássa a zsidó államot az Európai Unióhoz csatlakozni. 2009-ben az EU előző közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Javier Solana fogalmazott úgy, hogy Izraelnek annyira jelentős kapcsolatai vannak az unióhoz a különböző programokban való részvétel kapcsán, amely szinte egyenértékű a de facto tagsággal. De vehetünk hazai idézetet is: a vezérkari főnök adventi koncertjének szünetében a Magyar Honvédség (MH) egyik főtisztje például úgy fogalmazott, hogy „vannak, akik a NATO-ban 29. tagországként tekintenek Izraelre”.
Az elmúlt év különösen a biztonság- és katonapolitikai kapcsolatok elmélyülését mutatta, ami Izrael részéről a közvetlen környezetében végbemenő folyamatokra adott stratégiai válasz része lehet. Hatvankét évvel alapítása után is alapvetően ellenséges a zsidó állam szomszédsága. Sem határain belül, sem azon kívül nem képes rendezni egy demográfiailag rendkívül dinamikus és történelmi igazságtalanságban élő népesség, a palesztinok kérdését. Az egyetlen iszlám „szövetséges”, Törökország külügyminisztere ugyan éppen tegnap jelezte hajlandóságukat a kapcsolatok normalizálására, a Gázába tartó török flottilla elleni gyilkos izraeli rajtaütés megmutatta, hogy a jelenlegi ankarai vezetés immár nem tér ki mindenáron a konfrontáció elől, ha érdekei azt diktálják. Európában ezzel szemben 1945 óta nem jöhet szóba szervezett Izrael- vagy zsidóellenesség, és a közel-keleti ország a legkülönbözőbb – például amerikai vagy szovjet-orosz – kulturális behatások ellenére még mindig túlnyomórészt európai gyökerűnek tekinthető. Az EU Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere, kölcsönösen nagy értékű befektetéseket eszközöltek, de a személyes, családi kapcsolatok is nagyon jelentősek, ami az európai fővárosokat és Tel-Avivot összekötő járatok számán és kihasználtságán is megmutatkozik.
Ezzel együtt az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Washington-nak az a kivételes hajlandósága és képessége Izrael támogatására, amely az elmúlt évtizedekben garantált volt, nem biztos, hogy hasonló szinten marad a jövőben is.
Hogy Izrael európai ambíciói meddig terjednek, nem tudni. Mindenesetre a zsidó állam függetlenségének garanciáját adó Légi- és Űrerők (IASF) egységei többször is megjelentek a kontinens egén 2010-ben: Ferihegy felett elektronikai felderítőgépek felbukkanása keltett botrányt, Romániában egy helikopter és személyzete veszett oda gyakorlatozás közben. Még Görögországba és Szardíniába is jutott két-két hétre egy-egy komolyabb, a legkorszerűbb technikával felszerelt izraeli kötelék.