A jövő évtől a kormány szinte teljesen átszervezi a helyi közigazgatást. Úgy gondolja, hogy ezzel már az átmeneti időben is hatékonyabbá válik az állam működése?
– A területi közigazgatás jelenlegi rendszere átláthatatlan, széttagolt, túlságosan bürokratikus. Most harminchárom olyan önálló területi államigazgatási, más néven dekoncentrált szerv van Magyarországon, amely valamelyik minisztérium irányítása alatt végzi a munkát. Nagy részük hatósági ügyeket intéz, tehát közvetlenül is kapcsolatban áll az ügyfelekkel. Meg kell szüntetni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a hivatalok ide-oda küldözgessék az ügyfeleket, hiszen egy-egy eljárásban így is rengeteg engedélyt, szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni. Azt szeretnénk, hogy majdan az összes hatósági ügyet egy helyen, egyetlen ablaknál lehessen elintézni vagy kezdeményezni. Ez lesz az egyablakos ügyintézés. Célunk, hogy 2013 végére létrehozzuk az egyablakos ügyfélszolgálatokat. Ahhoz, hogy ehhez az ideális állapothoz eljussunk, az államnak még komoly erőfeszítéseket kell tennie.
– Első lépésként szeptembertől a megyékben és a fővárosban létrehozták a közigazgatási hivatalokat. Ez a döntés beváltotta a reményeket?
– A Gyurcsány-kormány idején felállított hét regionális hivatal helyét ősszel 19 megyei és a fővárosi közigazgatási hivatal foglalta el. Ezek a fórumok visszakapták legfontosabb jogosítványukat, a helyhatóságok törvényességi ellenőrzését. Az önkormányzatok felett húsz hónapon keresztül nem volt ilyen kontroll. Így fordulhattak elő a sajtóból is ismert gyalázatos törvénysértések, például az ingatlanpanamák és a BKV-nál tapasztalt kirívó szabálytalanságok.
– A 20 közigazgatási hivatal még csak négy hónapja kapta vissza az MSZP– SZDSZ-kormány idején jogsértően megszüntetett státusát, de januártól újabb változások következnek. Mi lesz ezek lényege?
– A közigazgatási hivatalok jogutódjaként fővárosi, megyei kormányhivatalok jönnek létre. Az új szervezetek változatlanul ellátják a közigazgatási hivatalok eddigi feladatait, de újabb funkciókat is betöltenek. Az egyes minisztériumok irányítása alatt működő 33 területi szerv közül tizennégynek az integrációja történik meg, így ezek feladat- és hatáskörét január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve azok szakigazgatási szervei látják el. Előzetes vizsgálataink azt mutatták, hogy mind a tizennégy szervezet kapcsolatban áll az állampolgárokkal, és hatósági ügyeket intéz, beépítésük indokolt.
– Ez a mechanizmus nagyon bonyolultnak látszik. Mi volt az intézkedés indoka?
– Az integrációt azért hozzuk létre, hogy a kormányhivatal élén álló kormánymegbízott és a szakmai vezetők minél több eszközt kapjanak ahhoz, hogy a területi államigazgatás racionális, költségtakarékos módon működjön, és a hivatalok a kormány programjának megfelelő elhivatottsággal intézzék az állampolgárok ügyeit. Létrejöjjön a hatékony, jó állam. Ezekben a kormányhivatalokban valósulna meg ugyanis 2013 végétől az egyablakos ügyintézés, amelyet szeptemberben hirdettünk meg.
– Milyen kormányzati hatóságok csatlakoznak januártól a megyei közigazgatási hivatalokhoz?
– A területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a kereskedelmi engedélyezési hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a régiókból az egészségbiztosítási pénztárak, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a munkaügyi központok, a munkaügyi felügyelőségek, a munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irodái, az ÁNTSZ intézetei, a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazgatóságai és az Oktatási Hivatal igazgatóságai.
– Ismeretes, hogy a megyei közigazgatási hivatalok és a felsorolt kormányzati hatóságok összevonásával megalakuló kormányhivatalok vezetőit a miniszterelnök nevezi ki. A közigazgatási hivatalok jelenlegi vezetői is helyet kapnak a szervezetben?
– A jogszabály szerint a kormánymegbízottat a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezheti ki a kormányfő. A kormánymegbízott feladata kettős: a kormány döntéseinek területi végrehajtása s az integrált szervezetek politikai irányítása. Szakmai segítője a főigazgató, aki a posztját vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel tölti be. Ebbe a tisztségbe kerülhetnek be a közigazgatási hivatalok jelenlegi vezetői, ha elnyerik a bizalmat. A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki, szakmai helyettese az igazgató, akit a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevez ki.
– Az állampolgárok, az ügyfelek mit érzékelnek januártól az átalakítás után?
– Az egyablakos rendszer – a maga teljességében – 2013 végétől valósulhat meg. Január 3-án ugyanakkor a kormányhivatalokban megnyílnak az ügyfélszolgálati irodák: a kormányablakok. A megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és Budapest négy pontján, tehát összesen 29 helyszínen 300 munkatárs fogadja majd az érdeklődőket. Itt egyelőre csak olyan hatósági ügyeket lehet elintézni vagy indítani, amelyekhez sikerült megteremtenünk a szakmai és az informatikai hátteret. A többi témában teljes körű tájékoztatást adnak az ügyfélszolgálati tanácsadók.
– Milyen ügyek intézhetők a kormányablak segítségével?
– Igényelhető gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék, nevelési támogatás. Lehetőség lesz egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésére és tulajdonilap-másolat lekérdezésére. Az állampolgár ellenőrizni tudja, hogy munkáltatója bejelentette-e a társadalombiztosításnak. Hozzáteszem, hogy a kormánymegbízott erős koordinációs joggal rendelkezik. Egyeztetni fog azokkal az úgynevezett dekoncentrált hatóságokkal is, amelyek egyelőre nem csatlakozhatnak a megyei kormányhivatalokhoz. Az állampolgárok ezután is elmehetnek a földhivatalba, a nyugdíjfolyósítóhoz, ezek ügyfélszolgálatai továbbra is működni fognak. Arról van szó, hogy januártól több helyszínen állunk az ügyfelek rendelkezésére.
– Milyen lesz a kormányhivatalok kapcsolata a települések jegyzőivel és az okmányirodákkal?
– Az önkormányzati szférát nem érinti a januári átalakítás. A polgármesteri hivatal és a jegyző hatáskörei változatlanok maradnak. Az okmányirodák is ugyanúgy működnek tovább, ahogy eddig. Távlati cél, hogy a polgármesteri hivatalok által működtetett okmányirodák feladatait átvegyék a kormányhivatalok, az irodák ugyanis jórészt állami tennivalókat végeznek. Ehhez sok ezer feladatot és hatáskört kell megvizsgálnunk.
– Melyek lesznek a most induló közigazgatási reform következő lépései?
– Céljaink között szerepel, hogy 2013. január 1-jétől visszaállítjuk a járásokat mint területi közigazgatási egységeket. A járásokban a megyei kormányhivatal kirendeltségeket működtet majd. Elképzeléseink között szerepel még, hogy később a kisebb településeken is módot adunk az ügyek elindítására, az egyablakos rendszer igénybevételére. A januárban induló kormányablaknak egyébként internetes változata is lesz. A szolgáltatás külön központi telefonszámon is elérhető. Meggyőződésem, hogy a közigazgatás ilyen horderejű átalakítására még nem volt példa Magyarországon.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
