2010. december 22.
Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte egy argentin bíróság Jorge Rafael Videlát, az 1976-tól 1983-ig tartó diktatúra de facto elnökét. A piszkos háborúnak nevezett diktatúra hivatalos adatok szerint 13 ezer, jogvédő szervezetek szerint 30 ezer halottat követelt. Videlát már egyszer, 1985-ben kínzásért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Carlos Menem akkori elnök azonban öt évvel később kegyelmet adott neki. A legfelső bíróság 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, visszaállítva az ítéletet.
2010. december 20.
Hatalommal való visszaélés címén az ukrán ügyészség hivatalosan vádat emelt Julija Timosenko volt kormányfő ellen (képünkön egykor Gyurcsány Ferenccel). Az ügyészség szerint a miniszterelnöki posztot 2005-ben, majd 2007 és 2010 között betöltő politikus hűtlen kezeléssel gyanúsítható a szén-dioxid-kibocsátási kvóták eladásából származó összegek szabálytalan kormányzati felhasználása kapcsán. Már ki is hallgatták, és közölték vele, hogy nem hagyhatja el lakhelyét. A gyanú szerint Timosenko kormánya 300 millió dollárnak megfelelő összeget használt fel szabálytalanul, amikor a nyugdíjkasszát töltötte fel vele. Ha a vád bebizonyosodik, 7–10 év börtön is kiszabható a volt miniszterelnökre. A politikus abszurdnak minősítette a vádemelést a pártja által kiadott közleményben. – A pénzt a nyugdíjasoknak fizettem ki. Ez nem bűncselekmény az ukrán törvények értelmében – idézte őt a közlemény. Timosenko szerint a vádemeléssel Viktor Janukovics ukrán államfő akar megszabadulni tőle, azaz legfőbb politikai vetélytársától.
(Új információk a 9. oldalon)
2010. december 16.
Csak hónapok múlva dönthet az osztrák bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfő kiadatásáról – közölte a salzburgi ügyészség szóvivője. A horvát hatóságok kérték Ausztriától a korrupcióval megvádolt volt miniszterelnök átadását, akit nem sokkal azután fogtak el a salzburgi rendőrök, hogy Zágrábban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Mivel az osztrákok is nyomozásba kezdtek Sanader ügyében, ezért annak lezárultáig nem adják ki a politikust hazájának. Sanader tagadja a korrupció vádját, szerinte az ügy mögött politikai motivációk keresendők.
2010. december 6.
Korrupció vádjával négyévi börtönbüntetésre ítélték Zágrábban Berislav Roncevic volt horvát védelmi minisztert, volt helyettesét, Ivo Bacicot pedig kétévi börtönre. Az ítélet szerint a volt miniszter 2004 végén érvénytelennek nyilvánított egy versenytárgyalást katonai teherautók vásárlására, és közvetlenül kötött szerződést olyan szállítóval, amelynek árai 10,2 millió kunával (1,4 millió euróval) magasabbak voltak a tender legjobbjának árainál. Roncevic tagadja ezt, és hangoztatja, hogy politikai pert folytattak ellene.
2010. november 12.
Több millió dolláros kenőpénz követelésével gyanúsította meg Martin Barták cseh pénzügyminiszter-helyettest az Egyesült Államok volt prágai nagykövete. Cabannis nagykövet szerint Barták még 2008-ban védelmiminiszter-helyettesként kért tőle kenőpénzt egy amerikai tulajdonú autógyár és az állam jó kapcsolatának biztosítékaként. Petr Necas miniszterelnök azonnal kitiltotta hivatalából a gyanúba keveredett Bartákot.
2010. november 8.
Jacques Chirac volt francia elnöknek a vád szerint még párizsi főpolgármester korában volt szerepe egy illegális pártfinanszírozási ügyben. A per márciusban kezdődik. Chirac tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna. A Chirac által irányított jobboldali párt főtitkárának bizalmasa, Alain Juppé későbbi miniszterelnök volt akkoriban. Őt 2004-ben 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották a politikai tisztségvállalástól. Fellebbezés után a bíróság a büntetést 14 hónap felfüggesztett börtönre és egy év eltiltásra módosította. Juppé öt társa szintén felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A közben köztársasági elnökké választott Chirac felelősségét azonban mentelmi joga miatt akkoriban nem vizsgálták. A volt államfő ellen sikkasztás és hivatali visszaélés vádjával először múlt év októberében emeltek vádat: a másik ügy is 21 olyan állással kapcsolatos, amelyet jobboldali szimpatizánsoknak juttatott a párizsi városháza Chirac főpolgármestersége idején.
2010. október 15.
Börtönbüntetésre ítélték a volt horvát miniszterelnök-helyettest, Damir Polancecet állami és hivatali pénzekkel való visszaélés miatt. Polancec ellen még két vesztegetéses ügyben folyik eljárás; most azért ítélték el, mert félmillió kunát (18,7 millió forintot) fizetett ki egy szükségtelen szakértői vizsgálatért. A politikus tagadja, hogy törvénysértést követett volna el.
2010. július 23.
Az EU rendőrsége őrizetbe vette Hashim Rexhepit, a koszovói központi bank elnökét. Korrupció, adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt tartóztatták le – közölte az Európai Unió koszovói rendőri és igazságügyi missziója (EULEX). Rexhepi őrizetbe vétele előtt a rendőrök házkutatást tartottak a jegybank épületében, valamint négy gyanúsított személy, köztük a jegybankelnök lakásán is. Két héttel ezelőtt a koszovói egészségügyi minisztérium egyik tanácsadója, Bujar Bukoshi került rendőrkézre korrupció gyanújával. Néhány héttel ezelőtt szintén megvesztegetés miatt gyanúba keveredett a közlekedési és az oktatásügyi miniszter is. A helyi média értesülése szerint a rendőri és igazságügyi misszió sürgeti Hashim Thaci kormányfőt, hogy mentse fel három, korrupcióval gyanúsított miniszterét.
2010. július 5.
Önként távozott miniszteri posztjáról Silvio Berlusconi szövetségese, egykori beosztottja, Aldo Brancher. A férfi és felesége négy év alatt egymillió eurót szereztek illegálisan. A döntéssel Berlusconi is egyetértett.
2010. május 7.
Pénzmosással, szervezett bűnözéssel, hivatallal való visszaéléssel, csalással és megvesztegetéssel gyanúsítja a koszovói közlekedési minisztert, Fatmir Limajt és egy munkatársát az EULEX. Nyomozóik április végén kutatták át a közlekedési minisztériumot, valamint Limaj és munkatársa, Nexhat Krasniqi házát. – Az akcióról a koszovói hatóságok nem kaptak előzetes értesítést – mondta Hashim Thaci, Koszovó miniszterelnöke az EULEX ügyvitelének módja ellen tiltakozva. Johannes van Vreeswijkra, az EULEX főügyészhelyettese szerint az EULEX birtokában vannak a szükséges bizonyítékok, és a misszió hat további, korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetben nyomoz.
2010. május 5.
Ismét vádat emeltek Adrian Nastase volt román miniszterelnök ellen, akit egyebek mellett kenőpénz elfogadásával és zsarolással vádolnak. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közleménye szerint bíróság elé kell állnia a volt miniszterelnök feleségének, valamint az építkezési szakfelügyelőség volt vezetőjének is. Nastasét azzal vádolják, hogy 630 ezer euró értékben tárgyakat és építési anyagokat fogadott el. A vádirat szerint Nastase 2002 és 2004 között Irina Jianutól, az építkezési szakfelügyelőség volt vezetőjétől kenőpénzt kért, hogy ez utóbbi megtarthassa a tisztségét. Kinevezése vagy visszahívása akkor a miniszterelnök közvetlen hatáskörébe tartozott.
2010. március 30.
Korrupcióért vád alá helyezték Bozsidar Nanev bolgár egészségügyi minisztert. Nikolaj Kokinov államügyész szerint a Nanev elleni vádak két oltóanyag-beszerzési szerződéssel kapcsolatosak, de ennél bővebben nem kívánt beszámolni a nyomozás részleteiről.
2009. szeptember 30.
Hat év börtönbüntetésre ítélte a perui legfelső bíróság Alberto Fujimori volt államfőt korrupció és illegális lehallgatások vádjával. A 71 éves egykori elnököt, aki 1990 és 2000 között állt a dél-amerikai ország élén, áprilisban már 25 évi szabadságvesztésre ítélték az emberi jogok megsértése miatt; jelenleg ezt a büntetését tölti. Várhatóan élete végéig börtönben marad, hacsak nem kap elnöki kegyelmet. Fujimori elismerte, hogy törvénytelenül hallgattatott le telefonokat, és kenőpénzeket fizetett egy legfelső bírósági tárgyalás befolyásolásáért, amelyen 60 neves perui kívánt tanúvallomást tenni ellene.
2009. augusztus 30.
Három pontban emeltek vádat korrupció miatt indított eljárásban Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök ellen – közölte Menahem Mazuz főügyész hivatala. „A főügyész úgy határozott, hogy vádat emel Ehud Olmert és kabinetfőnöke, Sula Zaken ellen. A vádemelésről szóló dossziét átadtuk a jeruzsálemi körzeti bíróságnak” – olvasható a hivatal közleményében. Az igazságügyi minisztérium szerint a vádpontok csalás, hatalommal való visszaélés és jövedelem eltitkolása. – Ez az első eset, hogy egy volt kormányfőt vád alá helyeznek Izraelben – írta az MTI. A volt miniszterelnök, aki ártatlannak mondja magát, tavaly szeptember 21-én lemondott betöltött tisztségeiről, miután a rendőrség vádemelési indítványt tett ellene. Végül az idén március 31-én távozott hivatalából, miután a februári választások eredményeként utódja Benjamin Netanjahu lett. A három vádpont egyike az, hogy Olmert törvénytelenül kapott Morris (Mose) Talansky amerikai üzletembertől készpénzt még 2006-os miniszterelnökké választása előtt, Jeruzsálem főpolgármestereként, majd kereskedelmi és iparügyi miniszterként. Olmert azt állította, hogy a pénz törvényes kampánytámogatás volt, a rendőrség szerint viszont kenőpénzt juttatott neki az amerikai üzletember. A második vádpont, az úgynevezett Rishon Tours-ügy repülőjegyek elszámolásáról szól: Olmert külföldi utazások után kétszer, sőt többször is elszámoltatta a jegyek árát maga és családtagjai számára. A harmadik vádpont szerint pedig el kell számolnia azzal, hogy hozzá közel álló embereket helyezett állásba a Beruházási Központ nevű hivatalos szervezetnél. A volt miniszterelnök – aki 1993 és 2003 között állt Jeruzsálem élén, majd 2003-tól 2006-ig volt kereskedelmi és ipari miniszter – tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt tett volna. Szóvivője útján nyilatkozatot adott ki, miszerint bízik abban, hogy végleg tisztára tudja mosni a nevét. Az igazságügyi minisztérium nem nyilatkozott a várható büntetési tételről, de szakértők szerint akár öt év letöltendő börtönbüntetésre is ítélhetik – írja az AP.
2009. június 24.
Egy tel-avivi bíróság több mint ötévi börtönbüntetésre ítélte Avraham Hirson volt izraeli pénzügyminisztert, mert 600 ezer dollárnyi összeget tulajdonított el az általa vezetett Országos Munkásszövetség nevű szakszervezet pénztárából, még mielőtt a kabinet tagjává vált 2006-ban. Hirson közeli munkatársa volt Ehud Olmert korábbi izraeli miniszterelnöknek, akinek kormányfői időszakát korrupciós vádak árnyékolták be. Egy másik volt miniszter büntetőperében is ítélet született. Az izraeli legfelső bíróság 18 hónapról négy évre növelte Slomo Benizri korrupcióért kiszabott büntetését. Korábban egy jeruzsálemi kerületi bíróság hozott első fokon ítéletet, másfél évi börtönbüntetést szabtak ki Benizrire, aki több miniszteri posztot is betöltött az 1990-es évek vége és 2003 között az ultraortodox Sasz párt képviselőjeként. Az elítélt enyhítésért, az ügyészség jelentős szigorításért fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, és a legfelső bíróság az ügyészségnek adott igazat.
2009. január 30.
Alkotmányos vádemelési eljárásban egyhangú döntéssel elmozdította hivatalából a korrupciós botrányba keveredett Rod Blagojevich kormányzót az amerikai Illinois állam szenátusa. A közép-nyugati állam történetében ez az első alkalom, hogy egy kormányzót ilyen eljárással leváltottak. Az Egyesült Államok történetében eddig nyolc ilyen eset volt. A felsőház az eljárás során tulajdonképpen esküdtszékké alakult, a szenátorok mint esküdtek mondták ki a név szerinti szavazáson: a kormányzó visszaélt hivatali hatalmával, távoznia kell tisztségéből. Az illinois-i képviselőház január 9-én szavazta meg – 114 igen vokssal egy nem ellenében – Blagojevich leváltását, és az alsóházi határozat alapján indult eljárás a szenátusban. A kormányzó leváltásához a szenátorok kétharmadának egyetértésére, vagyis 40 igen szavazatra volt szükség; Blagojevich alkotmányos elmozdítására mind az 59 szenátor igennel voksolt. Rod Blagojevich az eljárás végén elmondott 45 perces beszédében is ártatlanságát hangoztatta. – Semmi rosszat nem tettem. (…) Nem vallhatok be valamit, amit nem követtem el – mondta. A kormányzóról a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által lehallgatott telefonbeszélgetések alapján 2008 decemberében kiderült, hogy pénzért és egyéb előnyökért árulta Barack Obama elnök megüresedett szenátori helyét. Azzal is vádolták, hogy hatáskörét túllépve döntött egy egészségügyi program bővítéséről, és a törvényt megszegve politikai szövetségeseit helyezte különféle állásokba. Blagojevich – aki 2003 óta töltötte be a kormányzói posztot – a botrány kirobbanása után nem volt hajlandó lemondani Obama és a demokrata párti szenátorok felszólítása ellenére sem. Záróbeszédében azt mondta: a szenátusban lejátszott négy FBI-felvétel nem bizonyítja, hogy bűncselekményt követett el. – Hogyan lehet leváltani egy, a nép által kétszer megválasztott kormányzót, akiről nem bizonyítható be, hogy bűncselekményt követett el? – kérdezte, hangsúlyozva, ez veszélyes precedenst teremthet. Blagojevich korábban azt állította, politikai bosszúakció folyik ellene.
origo.hu
Rejtélyes fertőzés terjed a gyerekek között
