Bill Gates, a Microsoft alapítója és a milliárdos befektető, Warren Buffet – akik vagyonuk felét áldozták fel a fejlődő országok érdekében – végzett az első helyen az idén a Foregin Policy a globális politikai döntéshozásban legnagyobb befolyással bíró személyek listáján. Az amerikai magazin összeállításának – amelyre összesen 120-an, többek holtversenyben kerültek fel – második helyén is holtverseny alakult ki, Dominique Strauss-Kahn, az IMF és Robert Zoellick, a Világbank igazgatója is ezüstérmes lett, míg a dobogó harmadik helyét Barack Obama nyerte el. Az amerikai külügyminiszter asszony jó hírnevét besározó WikiLeaks-es kiszivárogtatások előtti időszakban a Clinton házaspár népszerűsége – 13. helyezést érő nemzetközi befolyásukkal együtt – meredeken ívelt felfelé.
Az összeállításba bekerült személyek nem úszták meg az egyszerű dicsőséggel; a szerkesztők olyan kérdésekkel tették őket próbára, amelyekre lehetetlen reális, jó válaszokat adni. Akik nem hárítottak, azokat az idealista, utópisztikus gondolatok jellemezték. Néhány válasz ugyan fején találta a szöget, de a javaslatok többsége rávilágít, hogy még a globális gondolkodóktól sem várható eredmény.
Mind a négy kritikus kérdéssel kapcsolatban vannak olyan megoldási lehetőségek, amelyek az egyszerű, de nagyszerű kategóriába esnek, ám az erre való rátapintáshoz valóban kell egy kiemelkedő gondolkodásmód. A Közel-Kelet feszültségeit a lista nyolcadik helyén álló David Petraeus szerint a vitázó felek kölcsönös tisztelete, egymás jó szándékaiba vetett bizalma lenne képes megoldani – az amerikai tábornok azonban nem veszi figyelembe a térség kibékíthetetlen feszültségekkel teli hagyományait.
A lista 19. helyezettje, Ron Paul és a 70. helyen befutó John Arquilla szerint a külső tényezők hátráltatják a békefolyamatokat; utóbbi szerint a mindkét fél számára biztosított amerikai pénzügyi segítség élteti az arab–zsidó konfliktust. A 63. helyet elnyerő Vinod Khosla – aki idén bebizonyította, hogy a zöldenergiába befektetett milliárdok jócskán megtérülnek – megoldási ötlete tömör, de ígéretes; az olajárak eséséből egyértelműen béke születne.
A szegénység felszámolásához a huszadik helyen végző Mohamed El-Baradei szerint legalább annyi pénzt kellene költeni fejlesztésekre, mint fegyverkezésre – az egyszerű képletet a Nobel-békedíjas egyiptomi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség élén eltöltött 12 évnyi tapasztalatából rakta össze. A globális felmelegedéssel kapcsolatos legésszerűbb ötletek közé tartozik például Bjorn Lomborgé. A dán tudós a klímaváltozással szemben felvetett új perspektívájának köszönhetően nyerte el a 65. helyet; javaslata szerint inkább a zöldenergiát kell elérhetővé tenni ahelyett, hogy az olajat próbálnánk elérhetetlenné tenni.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz az Egyesült Államokkal tíz év múlva, leginkább negatív válaszok érkeztek. Sokak szerint egy évtized is elég lesz ahhoz, hogy Amerika elveszítse vezető szerepét, elszegényedjen és szétesőben lévő közigazgatása darabokra hulljon. Az 50. helyet a működőképes afganisztáni kormányzatért folytatott harcával elnyerő Clare Lockhart szerint a következő tíz év az Egyesült Államok előnyére válhat. Amennyiben ugyanis még 2020-ban is Amerika vezette békefolyamatokra szorul a Közel-Kelet, az addigra legalább már egy új, tapasztalt politikusgeneráció feladata lesz.
origo.hu
Budapestre jöhet a Patrióták Európáért EP-frakciója
