Az ördög a részletekben van

Közel harmincmilliárd forinttal nőtt a Tesco árbevétele a február végén zárt pénzügyi évben hazánkban, miközben válságadó nélkül több mint kétmilliárd forinttal kevesebb adót fizetett, mint egy évvel korábban. Az adóbefizetések részletezésétől elzárkózott a cég, amit szakértőnk furcsának tart.

Hajdú Péter
2011. 04. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint kétmilliárddal kevesebb adót fizetett tavaly a Tesco, mint egy évvel korábban – ha nem számoljuk a 2010-ben bevezetett válságadót, amire 10,7 milliárd forintot költöttek. Eközben a cégnek mintegy harmincmilliárddal, 666,5 milliárd forintra emelkedett a bruttó árbevétele. Az áruházlánc negyvenmilliárd forint befektetésével 29 új áruházat nyitott 2010-ben, s ezzel több mint 700 új munkahelyet hozott létre – olvasható ki a cég legfrissebb jelentéséből. A vállalat közel ezer hazai beszállítóval dolgozik, számukat helyi beszállítói fórumokon igyekszik gyarapítani. Az adótételek részletezése iránt érdeklődtünk volna a cég vállalati kapcsolatok vezetőjénél, Pálfalvi Máriánál, de a részletek bizalmas adatoknak minősülnek, ezért nem kaptunk tájékoztatást. Így a témában járatos szakemberek véleményét kérdeztük.
– Bár az idei részletes adatokat még nem ismerem, az azonban határozott véleményem, hogy egy olyan nagy méretű vállalat esetében, mint a Tesco, mások az elvárások, mint egy kisebb vállalkozással szemben – mondta el lapunknak Béres Molnár Gergely adószakértő. Egy korábbi írását felidézve elmondta, hogy a világcég magyarországi leányvállalata 2009-ben tizedannyi adót sem fizetett, mint az anyavállalat. Míg az utóbbi 3176 millió fontnyi adózás előtti eredmény mellett 840 millió font adót fizetett, addig a magyarországi cég 582,5 milliárd forintos eredmény mellett alig 162 millió forintos társasági és különadó fizetéséről számolt be. Vagyis 26,4 százaléknyi adóval áll szemben a hazai 1,6 százalék.
Hasonlóképpen vélekedik Ruszin Zsolt, Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. – Elképzelhetőnek tartom, hogy ebben a hetvenmilliárdos összegben nem csupán a klasszikus, vállalkozással kapcsolatos nyereségadó van benne, hanem a költségvetés felé fizetett összes kötelezettség is. Így többek között az általános forgalmi adó, a bérek közterhei, valamint az állam felé teljesített összes egyéb befizetés. Persze sokkal egyszerűbb lenne, ha a Tesco nyilvánosságra hozná a hatalmas öszszegnek az összetételét, s mindenki látná, mely adónemekben mennyit fizetett a cég, s a vállalat is megspórolná a magyarázkodást.
Róna Péter közgazdász igen furcsának tartja, hogy a Tesco nem hajlandó részleteket közölni a fizetett adóról. – Fontos kérdésről van szó, átláthatóvá kell tenni ezeket az adatokat. A kormány feladata lenne, hogy olyan szabályozórendszert hozzon létre, amely biztosítja a cégek működésének s ezek között az adófizetésre vonatkozó adatoknak a részletes megismerhetőségét, mert elvárható, hogy az emberek világosan lássák, melyik vállalkozás mennyivel járul hozzá a társadalom költségeihez. Amíg pedig egy cég az anyaországban arányaiban tizenötször annyi adót fizet, mint nálunk, addig gyarmati viszonyokról beszélünk – jelentette ki a szakember.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.