Több mint kétmilliárddal kevesebb adót fizetett tavaly a Tesco, mint egy évvel korábban – ha nem számoljuk a 2010-ben bevezetett válságadót, amire 10,7 milliárd forintot költöttek. Eközben a cégnek mintegy harmincmilliárddal, 666,5 milliárd forintra emelkedett a bruttó árbevétele. Az áruházlánc negyvenmilliárd forint befektetésével 29 új áruházat nyitott 2010-ben, s ezzel több mint 700 új munkahelyet hozott létre – olvasható ki a cég legfrissebb jelentéséből. A vállalat közel ezer hazai beszállítóval dolgozik, számukat helyi beszállítói fórumokon igyekszik gyarapítani. Az adótételek részletezése iránt érdeklődtünk volna a cég vállalati kapcsolatok vezetőjénél, Pálfalvi Máriánál, de a részletek bizalmas adatoknak minősülnek, ezért nem kaptunk tájékoztatást. Így a témában járatos szakemberek véleményét kérdeztük.
– Bár az idei részletes adatokat még nem ismerem, az azonban határozott véleményem, hogy egy olyan nagy méretű vállalat esetében, mint a Tesco, mások az elvárások, mint egy kisebb vállalkozással szemben – mondta el lapunknak Béres Molnár Gergely adószakértő. Egy korábbi írását felidézve elmondta, hogy a világcég magyarországi leányvállalata 2009-ben tizedannyi adót sem fizetett, mint az anyavállalat. Míg az utóbbi 3176 millió fontnyi adózás előtti eredmény mellett 840 millió font adót fizetett, addig a magyarországi cég 582,5 milliárd forintos eredmény mellett alig 162 millió forintos társasági és különadó fizetéséről számolt be. Vagyis 26,4 százaléknyi adóval áll szemben a hazai 1,6 százalék.
Hasonlóképpen vélekedik Ruszin Zsolt, Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. – Elképzelhetőnek tartom, hogy ebben a hetvenmilliárdos összegben nem csupán a klasszikus, vállalkozással kapcsolatos nyereségadó van benne, hanem a költségvetés felé fizetett összes kötelezettség is. Így többek között az általános forgalmi adó, a bérek közterhei, valamint az állam felé teljesített összes egyéb befizetés. Persze sokkal egyszerűbb lenne, ha a Tesco nyilvánosságra hozná a hatalmas öszszegnek az összetételét, s mindenki látná, mely adónemekben mennyit fizetett a cég, s a vállalat is megspórolná a magyarázkodást.
Róna Péter közgazdász igen furcsának tartja, hogy a Tesco nem hajlandó részleteket közölni a fizetett adóról. – Fontos kérdésről van szó, átláthatóvá kell tenni ezeket az adatokat. A kormány feladata lenne, hogy olyan szabályozórendszert hozzon létre, amely biztosítja a cégek működésének s ezek között az adófizetésre vonatkozó adatoknak a részletes megismerhetőségét, mert elvárható, hogy az emberek világosan lássák, melyik vállalkozás mennyivel járul hozzá a társadalom költségeihez. Amíg pedig egy cég az anyaországban arányaiban tizenötször annyi adót fizet, mint nálunk, addig gyarmati viszonyokról beszélünk – jelentette ki a szakember.

Gyerekek előtt ment a risza, inkább ciki volt, mint cuki