A hazánk által tegnap benyújtott felzárkózási program felvázolja az elkövetkezendő négy évre szóló, az ország megújítására vonatkozó gazdasági menetrendet. Az államadósság csökkentését és a munkahelyteremtést központba helyező terv 2015-ig részletezi azokat a lépéseket, amelyek az ország gazdasági növekedése és a versenyképesség erősítése érdekében elengedhetetlenek. A konvergenciaprogram a nemzetközi pénzügyi környezet kockázatai miatt két forgatókönyvvel is számol: az egyik egy óvatosabb, konzervatív számítás, amely évente 3-3,5 százalékos bővüléssel kalkulál, míg a dinamikusabb pálya felrajzolásakor 3,2-5,5 százalékos gazdasági növekedést vettek alapul. A programot, amely Széll Kálmán-terv téziseire épít, az uniós tagságunkból adódó követelmények szerint minden évben a legfrissebb EU-s előrejelzések figyelembevételével kell elkészítenünk. A terv – amelynek sarokszámait a kormány szerdán már elfogadta – legfontosabb üzenete az államadósság fokozatos csökkentése a jelenlegi 80 százalék feletti szintről 64,5 százalékra.
*
Ennek érdekében olyan szerkezeti átalakítások szerepelnek a programban, amelyek több területet érintenek: a munkaerő-piaci alapot, a gyógyszer-támogatási kasszát, a közösségi közlekedés átszervezését, a nyugdíjrendszer módosítását, valamint az önkormányzati és a felsőoktatási reformot. A konvergenciaprogram szerint az infláció idén négy százalék körül alakul, és 2013-tól eléri a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos célját, amelyet később is tartani lehet. Az államháztartási kiadások és bevételek egyenlege fokozatosan csökkenő deficittel számol, amely 2015-re már csak a bruttó hazai össztermék másfél százalékát teszi ki. A munkanélküliségre vonatkozóan a négyéves program a következő pályával számol: az idei 10,9 százalékos arány az óvatosabb számítások szerint 8,7, míg dinamikusabb gazdasági teljesítmény esetén 5,9 százalékra százalékra mérséklődhet.
A programban szereplő számok nagyrészt megegyeznek a legtöbb gazdaságkutató intézet idei és a jövő évre bemutatott eddigi előrejelzéseivel. A korábban már ismertetett intézkedéssorozat a hazai és a külföldi elemzők szerint jó eséllyel fenntartható növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot, és hosszú ideje most kínálkozik a legnagyobb esély arra, hogy a gazdaság szerkezeti gondjait orvosolni lehessen.
Hazánk az uniós csatlakozás óta ad felzárkózási programokat Brüsszelnek, az első két évben vázolt pályáról azonban teljesen letért az ország, és a tervekben szereplő számok köszönőviszonyban sem álltak a valósággal. Jó példa erre, hogy a 2007-re vonatkozó programban háromszázalékos infláció, négyszázalékos gazdasági növekedés, 3,3 százalékos hiány és 58 százalékos államadóssággal állt. Ezzel szemben a deficit a tervezettnek közel a duplája lett, az adósság 66 százalékra kúszott fel, a növekedés pedig a tervben jelzett célkitűzés felét sem érte el, míg az infláció kétszer magasabb lett. Az elmúlt hat évben a felzárkózási programok leszakadási programokká váltak: míg az első polgári kormány alatt jelentősen, 55 százalékról 62 százalékra emelkedett az egy főre eső GDP az uniós átlaghoz mérten, addig a 2003-tól egyhelyben toporgott az ország, miközben leelőzött minket Szlovákia, és utolért minket Lengyelország is.
A most kiküldött program ezzel szemben a reális mozgásteret veszi figyelembe. A munkaerő-piaci kiadásoknál a kormány jövőre 195, később 213 milliárd forintot kíván megtakarítani, a nyugdíjrendszer átalakítása pedig három év alatt 351 milliárd forinttal csökkenti az idén háromezermilliárdot meghaladó kiadásokat. A gyógyszerkassza kiadásait az idei 343 milliárd forintról jövőre 83, később 120-120 milliárd forinttal mérsékli a kabinet. A program jól mutatja, hogy az adósság lefaragás tekintetében lényegében másfél évtized elveszett az ország számára: a 2002-es állapotot ugyanis csak 2016 után érhetjük el.
origo.hu
Pánik van Brüsszelben: Orbán Viktor szövetségesei sorra nyerik a választásokat
