Cseh tej mint hazai termék?

A solymári Auchan áruházban tucatszám árulják a cseh tejet hazai termék figyelemfelhívó cédulával ellátott polcokon, megtévesztve ezzel a vásárlókat – hívta fel figyelmünket egyik olvasónk. Az áruházlánc megkeresésünkre azonnal megszüntette a félrevezető gyakorlatot, és ígéretet tett, hogy a jövőben kiemelten figyelnek a hasonló esetek elkerülésére.

A kis boltok és A hipermarketek az élen. A kisbolt-láncokban és a hipermarketekben sokkal többet költött tavaly az átlag magyar, mint a megelőző évben – ennyiben foglalható össze a GfK Hungária legfrissebb kutatási jelentésének lényege. A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy az emberek bátrabban vásároltak, hiszen a vásárlók száma nem növekedett ezekben az üzletekben. A tavalyi év egyértelmű vesztesei a szupermarketek, ahol kevesebben vásároltak, mint 2009-ben. Különösen azért meglepő ez a csökkenés, mert 2009-ben már a Plus is szupermarketként működött, miután a Spar felvásárolta a láncot. A szektor visszaesését fokozta, hogy nemcsak a vevők száma csökkent, de az egy vásárlás alkalmával elköltött pénz is kevesebb lett. A diszkontpiacon folytatódott az átrendeződés, a Plus kiválása után a német tulajdonú láncok terjeszkedése gyorsult fel. Meglepő, hogy a drogériákban elköltött pénz tavaly is jelentősen nőtt, hiszen 14 százalékkal emelkedett az ilyen célra elköltött pénz mennyisége. Ugyanakkor a vásárlók egyre kevésbé hűségesek a kereskedőkhöz: egy alkalommal kevesebbet költenek, viszont több boltot, áruházat is felkeresnek, hogy a lehető legolcsóbban jussanak hozzá a napi árucikkekhez.

Megtévesztik a vásárlókat az Auchan Pilisben, az üzletlánc solymári áruházában: a hazai termék felirattal ellátott polcokon, éppen a felirat fölött, Csehországból származó tejet árulnak – hívta fel a figyelmünket egyik olvasónk. – Korábban nem is szúrt szemet, hogy a hazai gyártású tejek mellett külföldi eredetű termékek is helyet kapnak a tejhűtő soron. Talán azért, mert a tejespalackokon, -dobozokon magyar szöveg is található, amely akár félre is vezetheti az embert. Most azonban gyanút fogtam, levettem egy palackot a polcról, és kiderült, gyártási helyként Csehországot jelölték meg a csomagoláson. Azonnal lefotóztam mobiltelefonommal, nehogy eltűnjenek a „bűnjelek”. De hogy ne vádoljam meg a céget ártatlanul egy „véletlenül odacsúszott” karton tej miatt, több vásárlás alkalmával is visszatértem a hűtőpulthoz, de mindig ugyanez a kép fogadott – foglalta össze a történteket.
Amikor a jelzetteket ellenőriztük, magunk is azt tapasztaltuk, hogy valóban félrevezető a polcokon elhelyezett hazai termék felirat, miután többszintes polcon is Selské Mléko elnevezésű tej található, amelynek gyártójaként egy csehországi üzemet jelölnek meg a palack hátoldalán.
Gillemot Katalin, az áruházlánc sajtófőnöke az esettel kapcsolatosan kifejtette, azonnal intézkedett, hogy állítsák helyre a rendet, és helyezzék át a nem oda való termékeket a hazai termék feliratú polcokról. A szakember azt is hangsúlyozta, szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar termékeknek fenntartott polcokra csak hazai gyártású áruk kerüljenek, és elmondta, hogy minden bizonnyal emberi figyelmetlenség okozta a mostani esetet. Ezért most is nyomatékosan felhívták az árufeltöltésért felelős dolgozók figyelmét erre, s jövőben a rendszeres eligazításokon is külön figyelmet szentelnek ennek.
Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy általánosítani ugyan nem lehet az ilyen ügyekben, de az olvasónk által elmondottak alapján úgy tűnik, az áruház elmarasztalható lenne a fogyasztók megtévesztéséért. Példaként elmondta, egy korábbi esetben Magyar hetek felirat alatt lengyel termékeket árusítottak egy boltban, és a fogyasztók megtévesztése miatt elmarasztalták az áruházat. – Konkrétumot persze csak részletes vizsgálat után tudunk mondani, amennyiben bejelentés érkezik az esetre vonatkozóan – fejtette ki a szóvivő. Mint mondta, a bejelentő adatait bizalmasan kezelik; a legegyszerűbb, ha közérdekű bejelentésként jelzik számunkra a hasonló eseteket. Ezt követően a helyszínen vizsgálódnak, és az összes tényező figyelembevételével hoznak döntést.
A vonatkozó jogszabály szerint 15 ezer és 2 milliárd forint közötti bírság róható ki a vétkesnek talált vállalatra, és természetesen a hatóság kötelezi a jogsértő gyakorlat megszüntetésére. A konkrét bírságok kiszabásánál a vétség nagysága és az egyéb körülmények mérlegelése mellett mindig figyelembe veszik a cég nettó árbevételét is. Az esetek jó részében a bírság százezres nagyságrendű. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a szabálytalanság háromnál több megyére terjed ki, úgy már a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik az ügy.