A testület februárban már alkotmányellenesnek nyilvánította a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének lehetőségét, most pedig rögzítette: a korábbi indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
*
Az AB most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest, ennek azonban nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása. A testület az alkotmányellenes rendelkezést a határozat közzétételét követő nappal megsemmisítette. Ennek időpontjának meghatározásakor az AB figyelemmel volt arra, hogy – szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással – a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.
– Tudomásul veszem a határozatot. A kormánytisztviselők után várható volt, hogy az AB konzekvens módon, hasonló döntést hoz a köztisztviselők esetében is – mondta lapunknak Kósa Lajos. A törvényjavaslat egyik előterjesztője, a Fidesz ügyvezető alelnöke hozzátette: a kérdésben új, alkotmányos megoldást kell találni.
A Jobbik megnyugvással vette tudomásul az AB határozatát. Szerintük súlyosbítja a kormánypárti képviselők felelősségét, hogy a Jobbik már a parlamenti vitában is hangot adott alkotmányossági aggályainak. Az MSZP arra szólította fel a kormányt és az önkormányzatokat, hogy azonnal állítsák le a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását. Az LMP ugyancsak üdvözölte az AB-döntést, ami a párt szerint arra figyelmezteti a Fideszt, hogy a készülő új alaptörvény ellenére sem vonhatja ki magát a jelenlegi alkotmány hatálya alól. A KDNP szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság döntése. A kisebbik kormánypártban pontosan tanulmányozni kívánják a határozatot, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat