Gutenberg újrázó története

Az e-book jövőjéről megoszlanak a vélemények: a felmérések szerint a magyar könyvpiaci forgalomnak mindössze fél százalékát teszik ki az elektronikus könyvek, amelyeket nemcsak az egyelőre nagyobb befektetésnek számító e-könyvolvasóval, hanem számítógépen vagy okostelefonon is olvashatunk. A könyvfesztiválra megjelent egy e-book kalauz is egy informatikus és könyvtáros végzettségű szerző, Kerekes Pál tollából hagyományos könyv alakban, ami jól illusztrálja a helyzet átmenetiségét.

Sokan idegenkednek az e-booktól. Az ok lehet a könyv szeretete is, de a többségnél talán csak annyi, hogy nem ezt szokták meg, esetleg még meg sem található elektronikus formában az, ami érdekli őket. Az e-könyv ellen szólhat az is, hogy éppen eleget bámulja a XXI. század embere a képernyőt, nem vágyik rá még irodalomfogyasztás közben is. Másfelől kétségtelen, hogy Magyarországnak a nagy lépésekhez, a lendületes fejlődéshez időnként egy-egy Széchenyi kellett, hogy az addigra már erősen lemaradt szekeret legalább visszatolja a mezőnybe. Nem árt tehát levetkőzni a kezdeti viszolygást, ha már a világ az elektronikus könyvek felé halad.
Nehéz lemondani a könyv színéről, szagáról, a lapok zizegéséről és a falakat beborító könyvespolcok hangulatáról, és mindezek fényében önmagában sovány érv, hogy az elektronikus könyv piacra kerülésével és elterjedésével több hely lesz a lakásban. Elzárkózni azonban – ahogy Kerekes Pál is írja – nem szabad.
Kerekes Pál lépten-nyomon felidézi Gutenberget a könyvfesztiválra megjelent e-book kalauzában, párhuzamba állítva a nyomtatás feltalálását az elektronikus könyv piacra kerülésével; hasonló, változásokkal teli korban működött az első nyomdász, és a találmány is új helyzetet teremtett a kommunikációban. Talán még az innováció leglelkesebb hívei sem mondanák, hogy a könyvről ezek után le is lehet mondani – el sem tudom képzelni a regénylapozgatás nélküli szép új világot.
Kerekes Pál kalauzából azonban kiderül, hogy számos területen lehet előnye az e-booknak, és könyvében igyekszik ezeket a praktikus tulajdonságokat hangsúlyozni. Az egyetemistákat és a szakembereket anyagilag jelentősen megterheli a méregdrága (és sok területen percről percre frissülő) szakirodalom beszerzése. Elektronikus könyvvel lényegesen olcsóbb, jobban kereshető, rendszerezhető és egyszerűbben tárolható a szakirodalom, amely a nap bármely órájában letölthető, és még utánjárás sem szükséges a frissítéshez.
Kézenfekvő előny, hogy az e-book segítségével megspórolható a felesleges papírfogyasztás is, főleg olyan könyvek kiadása esetén, amelyekről utóbb kiderül, hogy bár nagy példányszámban adták ki őket, keveseket érdekelnek. Az újrahasznosítás pedig – írja Kerekes Pál –, ha megvalósul egyáltalán, sok időbe telik, és sok költséggel jár. Feleslegessé vált műtől megszabadulni e-bookkal mindennél egyszerűbb – egyetlen kattintás.
(Kerekes Pál: Az elektronikus könyv kisenciklopédiája. Kossuth Kiadó, 2011.)