Magyar feleségével, Lénárd Ilona szobrászművésszel közösen készítette a CET terveit; a hazai sajtót főleg a tervek megváltoztatásának okai érdeklik. A tervezés újszerű elvi alapjairól kevés szó esik. Mi az ön által képviselt új építészet lényege?
– A világ megváltozott. Az a fajta tömegtermelés, ami az iparra volt jellemző, nincs többé, a hangsúly az információs és kommunikációs technológia eredményeként már az ipari mennyiségű, de egyedi méreteket előállítani képes technológiákon van. Az új módszer már utat talált az új médiához, az iparhoz, az építőiparhoz azonban csak elenyésző mértékben. Az Egy új építészet felé című kötet azokkal a logikus következményekkel foglalkozik, amelyekkel a tervezőnek szembe kell néznie, ha a digitális technológiákkal dolgozik.
– Feleségével egy évig együtt dolgozott Theo van Doesburg volt párizsi stúdiójában is. Van a munkásságuk mögött valami közös szimbolikus gondolat?
– 1989-ben döntöttünk úgy, hogy az addigi építészeti és szobrászati gyakorlatunkat egy új praxisban egyesítjük, mégpedig digitális platformon. A közös nyelvet a digitális szkeccsben találtuk meg, amivel le lehet írni bármilyen építészeti vagy szobrászati koncepciót. Képesek voltunk azonos léptéket és költségvetést szem előtt tartva együtt dolgozni. Többé már nem az volt számunkra a művészet, ami kicsi, és építészet az, ami nagy. Ilona korábban színházi tanulmányokat folytatott, de képzőművészként is testi gesztusokkal dolgozik, és ezek a gesztusok találnak utat a digitális szkeccsen keresztül a különböző építészeti sémákhoz. Az utóbbi években eljutott például a felületi erővonalak koncepciójához, amit a CET tervezésénél is alkalmaztunk. Ezek az úgynevezett erővonalak alkották meg a CET formáját.
– A CET-et is szoborépületként emlegetik. Hogyan zajlott a közös tervezés?
– A kettőnk elméleti és gyakorlati munkája nagyon következetesen épül egymásra, össze sem hasonlítható például Gehry tervezési módszerével, ahol az eredmény csak látszólag szoborépület, miközben valójában hagyományos épületről van szó, amire szoborköntöst húztak. A mi módszerünk ennél következetesebb. A tervezés legelejétől fogva úgy tekintünk az épületre, hogy az egyaránt szobor és egy használható épület is. A nagyméretű szerkezeteket is úgy tervezzük, hogy az a léptéktől függetlenül is értelmezhető legyen. A mi szemléletünk a művészet és az építészet felé is nyitott, befogadó megközelítés. A tervezés folyamán is rendszeresen átváltunk a szerepek között, egyszerre gondolkodunk, illetve cselekszünk művészként és építészként, s ez a kétrétegűség mára új, egyesített tudományággá vált.
– Említette a tömeges testreszabás modern igényét. Ez működött (volna) a CET kivitelezése során is alapelvként?
– A CET tervei non standard (nem hagyományos) elvekre épülnek, amit a számítógép vezérelte termékgyártás (CNC-technológia) tesz lehetővé. A CNC-vel ipari mennyiségben lehet egyedi terméket előállítani, ezt nevezzük tömeges testreszabásnak. Magyarul minden egyes építőelem különböző lehet, eltérhet méretben és formában extra költségráfordítás nélkül.
– Jelenleg Abu-Dzabiba készít terveket, és a hangcsoui zöldváros tervezésén dolgozik. Vannak további magyar vonatkozású tervei is?
– Éppen a CET megtervezésével összefüggésben alapítottam meg az ONL Hungary Kft.-t, hogy az épületet az elejétől a végéig be tudjuk fejezni, beleértve a helyes non standard acél- és héjszerkezet kivitelezését is. Sajnálatos módon a szerződést a beruházó felbontotta az építési engedély beszerzése után, így engem és a cégem mint szakértőt kizártak a non standard épület kivitelezéséből. A cég ettől még létezik, és természetesen nagyon szeretnénk több projektet tervezni Budapesten és Magyarországon. Szeretnénk megmutatni, hogy egy non standard tervezést hogyan kell helyesen megvalósítani, és hogyan lehet a költségvetést és a technológiát ellenőrzés alatt tartva, magyar tervezők és gyártók bevonásával minőséget teremteni. Jelenleg is számos izgalmas terv van a portfóliónkban. Az egyik nagy kihívás a Space Experience Center űrrepülőtér a Karib-tenger déli részén, Curacaóban. A 12 ezer négyzetméteres épület magába foglalja az űrsikló hangárját, egy konferenciacentrumot, ami az egyetem része és maga a Space Experience Center, ami a jövőbeli asztronauták bázisa lesz, és ahol az űrturisták átélhetik azt, amit az űrhajósok 100 kilométeres magasságban. Továbbá felkértek az Airport of Media-koncepció megalkotására, ami interaktív installációk hálózata, és a világ legismertebb repülőterein fog működni. Hollandiában jelenleg ismét dolgozunk egy két kilométer hoszszúságú hangszigetelő falon, amelybe 10-20 különböző funkciót, céget, üzletet integráltak, ahogy ez a már meglévő Cockpit esetében is történt. Társadalmi téma a földi élet fenntarthatósága a területek kettős hasznosítása által, összekapcsolva az egyes funkciókat. Egyébként Magyarország sem különbözik a többi országtól abban, hogy válaszokat keres a zöldváros által felvetett kérdésekre és új technológiák alkalmazására.
origo.hu
Gyorsabb vasúti közlekedés Budapest és Bécs között
