Tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés a „pofátlan végkielégítésekkel” szembeni fellépés jegyében a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A jogszabály öt évre visszamenőleg az állami és önkormányzati vezetők kétmillió, a munkavállalók 3,5 millió forint feletti végkielégítését adóztatja meg. Tegnap a Népszabadság megírta, hogy az Országgyűlés Hivatala értelmezte a jogszabályt, és arra a következtetésre jutott, hogy a képviselőkre nem vonatkozik ez a törvény, mert az ő munkaviszonyuk „speciális”, valójában ők nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Kifejtették azt is, hogy maga az Országgyűlés sem tekinthető különadóval kapcsolatban érintett szervezetnek. Az Országgyűlés Hivatala szerint ezért nekik nem is kellett tájékoztatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arról, hogy az utóbbi években kiknek fizettek ki kétmillió forintnál magasabb végkielégítést. Nyilatkozni egyébként törvény szerint március 31-ig kellett a költségvetési intézményeknek ebben a témában.
A NAV álláspontja hasonló. – Az országgyűlési képviselőnek különleges közjogi jogállása van, mivel egy sajátos államjogi jogviszony alapján végzi tevékenységét – érvel az adóhatóság. Az indoklás szerint ebben a különleges jogviszonyban egyfelől a képviselő található, másfelől pedig a választópolgárok közössége, nem pedig az Országgyűlés. – Az országgyűlési képviselő tehát nem egy munkáltató vagy foglalkoztató számára végzi a tevékenységét – írta közleményében a NAV, hozzátéve, a képviselők juttatásai ezért nem esnek a különadó hatálya alá.
Vadász Iván adószakértő érdeklődésünkre kijelentette, ezzel az ügyet akár le is lehetne zárni, hiszen nincsen jogvita a kifizető, vagyis az Országgyűlés és a NAV között. Csakhogy a Fidesz-frakció észlelte a problémát, a látszólagos kiskaput a jogszabályban, és jelezte, módosítani kívánja a törvényt. A kormánypárt közölte: adóügyi vitákba nem kívánnak belebonyolódni, de a végkielégítések után fizetendő különadót mindenkinek be kell fizetnie, a képviselőknek is. Kósa Lajos (Fidesz) szerint a kormánypárt módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó.
2006-ban több mint száztíz, 2010-ben pedig csaknem százkilencven képviselő került ki a parlamentből, ők a képviselők javadalmazásáról rendelkező törvény alapján az addigi átlagtiszteletdíjuk hathavi összegét kapták meg végkielégítésként, és az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számított. A 2010-es ciklus végére a képviselői tiszteletdíjak 500–700 ezer forintra emelkedtek, így a hathavi végkielégítés összege még a legalacsonyabb képviselői fizetéssel számolva is meghaladhatja a különadótörvényben előírt kétmillió forintos határt.
Az MSZP nem kívánta kommentálni a fejleményeket arra hivatkozva, hogy a jogszabályt a Fidesz hozta, tehát nekik is kell magyarázniuk azt. Megjegyezték, a kezdetektől fogva ellenezték ezt a törvényt. Schiffer András (LMP) meglepődve szembesült a problémafelvetéssel, mert szerinte a képviselői jogállásról szóló törvény alapján munkavégzésre irányuló jogviszonyról van szó itt is (hasonlóan Vadász Iván véleményéhez). A politikus hangsúlyozta, a különadó bevezetését már korábban is felháborítónak és elképesztőnek tartották, amely aláássa a jogbiztonságot, mert a törvény alapján egy élet munkájával megszerzett jövedelmekre is vonatkozik.
origo.hu
Orbán Viktor: Egymillió forint lehet az átlagjövedelem
