Májusban jöhet az adósmentő csomag

Már elkészült az adósmentő csomag nagy része, ám a végleges verzióra májusig várni kell – tudtuk meg a kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások résztvevőitől. A tervek szerint egy előre meghatározott sávban, valahol százkilencven és kétszáz forint között mozoghatna a svájci frank, ezáltal csökkenne a hitelek árfolyamkockázata.

Pont kerülhet májusban a bajba jutott adósokat megsegítő törvénycsomag végére, bár a bankokkal folytatott tárgyalások nem állnak rosszul – nyilatkozta lapunknak a kormányszóvivő. Nagy Anna azt is elmondta, hogy a kabinet az elmúlt hetekben több szakértői anyagot is megvizsgált, ám ezekről egyelőre nem született döntés. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, aki a Magyar Bankszövetség színeiben vesz részt az egyeztetéseken, lapunknak arról beszélt, hogy a tárgyalások már előrehaladott fázisban tartanak, gyakorlatilag kilencven százaléka már kész a csomagnak, ám az életbelépés pontos dátumát még nem lehet tudni.
Bár még vannak vitás kérdések, úgy tűnik, az árfolyam-ingadozás miatti kockázatot mérséklő elképzelésről egyetértenek a pénzintézetek a kormánnyal. Korábban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint egy konkrét értéken rögzítené a kabinet a frank árfolyamát a hitelek esetében, de Gyuris Dániel lapunknak arról beszélt, hogy egy árfolyamsávot hoznának létre, amelynek alsó és felső határa közül nem mozdulhat ki a törlesztőrészletek alapjául szolgáló árfolyam, még akkor sem, ha a valós érték átlépi ezeket a szinteket. A sáv alsó határa valahol százkilencven forintnál húzódhat majd, míg a felső limit kétszáz forint körül lehet. Ugyanakkor a szakember megjegyezte, hogy a sáv nem végleges, azt majd a bevezetése idején érvényben lévő árfolyam alapján lehet meghatározni. A három-négy évig tartó program egyébként nem lesz kötelező, mindenki maga dönthet majd arról, hogy szüksége van-e az árfolyam-ingadozás mérséklésére, vagy sem.
A korábbi értesüléseink arról szóltak, hogy abban az esetben, amikor az ügyfél kevesebbet fizet, mint amennyi a reális árfolyamból következne (tehát a 205 forintos frankárfolyam mellett is csak 200 forintos szerint törleszt), egy külön számlán tartják majd nyilván az így keletkező tartozást. Ez egy új hitellé alakulna, amelyet később kellene rendeznie az ügyfélnek. Lapunk korábban arról értesült, hogy erre a tartozásra garanciát vállalna a kormány, ám egy, a Magyar Hírlaphoz eljutott, és információink szerint azóta visszavont szakmai anyagban már az szerepel, hogy ezt a tartozást az állam átvállalná. Persze a költségvetést nem feltétlen terhelné meg ez a tétel, mivel abban az esetben, amikor a forint erős, s az adósok a reálárfolyamból adódónál többet fizetnek, akár el is tüntethetik ezt a tartozást.
A napilap értesülései szerint a még élő devizahitelek egy részét államilag támogatott kölcsönre lehetne váltani, erre a célra a költségvetésben ötven-hatvan milliárd forintot különít el a kormány. A már bedőlt hitelek ugyanakkor más megoldást igényelnek: azok az adósok, akik a segítség ellenére sem tudnak fizetni, albérletben élhetnek majd tovább. A lakások egy részét a tervek szerint egy eszközkezelő társaság venné meg, amely az önkormányzatok kezelésébe adná azokat. A visszavont dokumentum azt is megjegyzi, hogy első körben a kölcsönüket legalább három hónapja nem törlesztő adósokkal kell foglalkozni, mert az ő esetükben az is gondot jelent, hogy hiába adják el az ingatlanjukat, az nem fedezi a felgyülemlett tartozást.
Az adósság gyors felduzzadására jó példa Erdei Mihály olvasónk esete. A család 2007-ben vett fel 6,5 millió forintot lakásfelújítás céljából. A svájcifrank-alapú kölcsönt négy évig tudták törleszteni, ám akkor a családfenntartó elveszítette az állását, így fizetésképtelenné váltak. Fél évig egyezkedtek a bankkal a tartozásról, ekkor a pénzintézet közölte, hogy hétmillió forintért eladják az ingatlant, amelyet a kölcsön felvételekor 13,8 millió forintra taksált az értékbecslő. A család ebbe nem ment bele, ezért maguk értékesítették az otthonukat tízmillió forintért. Csakhogy ekkor, négy év törlesztést követően a 6,5 milliós hitel 9,4 millió forintos tartozássá duzzadt, vagyis az adósoknak a lakás eladása után épp csak annyi pénzük maradt, hogy albérletbe költözzenek. Jelenleg a lakbért is alig tudják kigazdálkodni.
A bedőlt ingatlanok áruba bocsátása több más kérdést is felvet. A kilakoltatási moratórium után ugyanis nem lehet az összes lakást ráönteni a piacra.
Az Index szerint ezt úgy védené ki a kormány, hogy régiónként határozná meg: negyedévenként hány bedőlt ingatlant adhatnak el a pénzintézetek.