Enyhíteni akar a kormány a devizahitelesek terhein, ezért határt szab az árfolyamok túlzott ingadozásának – erősítette meg korábban bejelentett szándékát a kabinet a Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramban. A dokumentumban az is szerepel, hogy a kormány hamarosan egy átfogó adósvédelmi csomagban állapodik meg a hazai pénzügyi szektor képviselőivel. A konvergenciaprogram nem tér ki arra, hogy milyen határok közé szorítaná a svájci frank árfolyamát a kormány, de lapunk információi szerint az alsó határ valahol 190 forint körül lenne, míg a felső limitet 200 forintnál húznák meg. Az árfolyamkedvezmény egyébként csak egy meghatározott ideig, lapunk információi szerint három–öt évig maradna érvényben.
A friss tervek között ugyanakkor az szerepel, hogy az állam lakhatási támogatást nyújt azoknak az adósoknak, akik maguk értékesítik az ingatlanjukat. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora segítségre számíthatnak a fizetésképtelen ügyfelek, de a HVG úgy értesült, hogy a kormány körülbelül két évig a lakbér zömét átvállalná az adósoktól. Amennyiben az eladott ingatlan ára nem fedezi a teljes tartozást, elképzelhető, hogy a bankok elengedik a fennmaradó részt, ha sikerül megegyezniük a szociálisan nehéz helyzetben lévő adóssal. Azt, hogy a ingatlanok megfelelő áron találjanak gazdára, az állam úgy segítené elő, hogy kamattámogatást adna a bedőlt lakást vásárló magánszemélyeknek.
Elmarad az árak zuhanása. Az ingatlanvásárlókat és -eladókat egyre jobban foglalkoztatja a kilakoltatási moratórium utáni időszak: ekkor egyes lakások várhatóan nyomott áron kerülhetnek a piacra, az ugyanakkor nem mindegy, hogy ilyen otthonok milyen számban és milyen áron lesznek megvásárolhatók. Kérdés az is, hogy mindez hogyan befolyásolja a már most is piacon lévő otthonok árát.
Azt, hogy a kilakoltatási moratórium lejártának milyen hatása lesz az ingatlanpiacra, jelen pillanatban csak sejteni lehet. – Ez azért van így, mert egyelőre még arról sincsenek pontos adataink, hogy várhatóan hány adós ingatlanja kerül a piacra, és nem tudjuk azt sem, hogy hány lakást árvereznek majd el a bankok. Az sem ismert, hogy hogyan zajlik majd a banki kényszerértékesítés, és kérdéses az is, hogy hány eladó dönt úgy, hogy saját maga adja el otthonát – mondja Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője, aki szerint ahhoz, hogy a júliusi események árbefolyásoló hatását felmérhessük, először azt kell megvizsgálnunk, hogy adott településeken átlagosan hány lakáseladás és -vásárlás történik, és ehhez képest hány nyomott árú ingatlan kerül majd piacra. – Budapesten például az országos szinthez viszonyítva magas az adásvételek száma, amiből az következik, hogy a fővárosi árakra – más településekhez képest – várhatóan kisebb hatása lesz a moratórium lejártának. Ennek oka egyszerűen az, hogy a fővárosban a piac hamarabb felszívja az eladó lakásokat.
– Ez persze nem jelenti azt, hogy az eldugottabb falvakban komolyabb lenne az árlehajtó hatás – hangsúlyozza Déry Attila, hozzátéve, hogy ennek oka az, hogy azon településeken, amelyeken most is fagyos a piac, ott a moratóriumtól függetlenül is kevés az adásvétel – magyarul alig van piaci tapasztalat. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az adásvételek alacsony száma miatt az árcsökkentő hatás sem érvényesül majd. A szakember szerint jelentős árzuhanást egyedül az olyan kis- és közepes vidéki városokban okozhat a kilakoltatási moratórium feloldása, ahol viszonylag kevés értékesítés történik, ami miatt a piac nem tudja gyorsan kipörgetni a nyomott árú ingatlanokat.
origo.hu
Gulyás: Kérdés, hogy a lopást az EP támogatja-e?
