Surányi forintra váltaná a frankhiteleket

Forinthitelre váltaná a frankkölcsönöket egy Surányi György volt jegybankelnök nevével fémjelzett tanulmány. A felvázolt koncepció szerint a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának a terhére lehetne kiszabadulni a frankadósság kötelékéből. A tanulmány állami kamattámogatás segítségével 30-40 százalékkal csökkentené a törlesztőrészleteket.

Átláthatatlan hitelkamatok. A lakossági hitelek kamatozása továbbra sem elég átlátható, hiába léptek életbe szigorítások e téren az elmúlt hónapokban – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelentéséből. A felügyelet szerint inkább a referenciakamathoz kötött kölcsönöket kellene előnyben részesíteniük a bankoknak, ezek esetében ugyanis a futamidő alatt nem változik az előre megállapított kamat, csupán a referenciakamat módosulása okozhatja a törlesztőrészletek elmozdulását. A felügyelet szerint a befektetésekkel kombinált betéti termékeknél sincs minden rendben, mivel fogyasztóvédelmi aggályokat vethet fel a termék jellemzőihez képest hiányos, nem kiegyensúlyozott tájékoztatás. A jelentés azt is megemlítette, a lakossági folyószámlák díjai szintén átláthatatlanok és nehezen hasonlíthatók össze egymással. Ez a körülmény a legjobb ajánlat kiválasztását is megnehezíti. A megfelelő tájékoztatás már csak azért is fontos lenne, mert a jegybank legutóbbi felmérése szerint a lakosság jelentős része kifejezetten tájékozatlan a pénzügyek terén. A pénzügyi termékek közötti választáskor például az ügyfelek kevesebb mint fele veti össze a szolgáltatók ajánlatait.

A devizahitelek forintkölcsönre váltásával és a havi törlesztőrészletek 30-40 százalékos csökkentésével kezelné a fizetésképtelen adósok problémáját az a többek között Surányi György volt jegybankelnök által jegyzett tanulmány, amely tegnap jelent meg az Fn.hu internetes portálon. Az írás szerint a devizahitelek többségének forintra váltását úgy lehetne megoldani, hogy a Svájci Nemzeti Bank jelentős mennyiségű svájci frankot adna el euróért cserébe a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). A szakemberek számítása szerint a jegybank devizatartalékának terhére vásárolna frankot 12 milliárd euróért. Ezért az összegért 15-17 milliárd forintnyi frankot lehetne venni. A jegybank ezt a pénzt továbbadná a kereskedelmi bankoknak, amelyek ebből visszafizethetnék svájcifrank-alapú bankközi kölcsöneiket, így lehetővé válna, hogy az ügyfeleik tartozását forintosítsák. A bankrendszer így megszabadulhat a devizakölcsönök okozta kockázatoktól. A tanulmány szerzői emellett azt javasolják, hogy a bankok állítsák vissza az adósok havi törlesztőrészletét a válság előtti szintre, vagyis körülbelül 30-40 százalékkal csökkentsék azt. Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha az állam kamattámogatást nyújtana a hitelekre, a bankok lehetővé tennék a futamidő meghosszabbítását és anyagilag is áldozatot vállalnának az ügyfelekért.
A forintra váltás az elképzelések szerint nem mindenkinek lenne kötelező. – Minden olyan banki ügyfélnek, aki törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget és megfelel néhány, az anyagi helyzetre vonatkozó kritériumnak, kötelezővé kellene tenni az átváltást – áll a tanulmányban. Erre a lépésre a szakemberek szerint 200–210 forint közötti frankárfolyamon kellene sort keríteni. A fizetőképes devizahitelesek csak abban az esetben részesülhetnének az állami és a kereskedelmi banki kamattámogatásból, illetve a futamidő-hosszabbításból, ha ők is forintra váltják a kölcsönüket.
A devizahitelesek problémáinak enyhítésére egyébként több elképzelés is létezik. A kormány tervei között szerepel, hogy a svájci frank árfolyamát 190 és 200 forint közötti sávban tartanák, azaz a törlesztőrészletek kiszámításánál használt árfolyam nem lépheti át ezt a két határt. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy az árfolyam-ingadozások kisebb befolyással legyenek az emberek pénztárcájára, és a fizetésképtelen adósok számának további növekedésének is elejét venné. Ez a javaslat egyébként nem mindenki tetszését nyerte el. Andreas Treichl, az osztrák Erste Group elnök-vezérigazgatója például kritizálta a kormány ezen lépését. Treichl kifejtette: nincs jó véleménnyel arról, ha az állam beavatkozik a magánszemélyek hitelszerződéseibe.
A bankszövetség nem ért egyet Surányi javaslatával – tudatták tegnap az MTI-vel. Ugyanakkor Nyers Rezső főtitkár egy háttérbeszélgetésen elmondta: a kormány a közeli napokban meghozza elvi döntését a jelzáloghitelesek megsegítésére.