Százmilliók Csernobilnak

Másfél milliárd euróból száz évre biztonságossá tehető a csernobili atomerőmű, állítják Kijevben. Az összeg fele már rendelkezésre áll, ám a hiányzó százmilliókat külföldi forrásból pótolná Ukrajna. Ennek érdekében, a katasztrófa 25. évfordulója kapcsán hívtak össze adományozó konferenciát tegnapra Kijevben, ahol több mint negyven ország és számos nemzetközi szervezet képviseltette magát.

Kármentés Japánban. Folytatódhattak tegnap a helyreállítási munkálatok a Fukusima–1 atomerőműben, miután körülbelül tízezer tonna erősen radioaktív vizet szivattyúzott át speciális tárolókba a kettes reaktorblokkból a létesítményt üzemeltető Tepco vállalat – írta az AP. A március 11-i földrengésben súlyosan megrongálódtak a nukleáris erőmű reaktorainak hűtőrendszerei. Korábban több ezer tonna tenger- és vezetékes vizet használtak fel a hűtéséhez, hogy megakadályozzák a fűtőelemek leolvadását. Összesen csaknem hatvanezer tonnányi szennyezett víz lehet a reaktorokban. A japán védelmi minisztérium közben bejelentette, körülbelül 2500 katona csatlakozik ahhoz a háromszáz rendőrhöz, akik napok óta holttestek után kutatnak az erőmű tíz kilométer átmérőjű, porig rombolt körzetében. A hatóságok becslése szerint további ezer holttest lehet a romok alatt. Japán legsúlyosabb természeti katasztrófájában több mint 27 ezer ember halt meg, illetve tűnt el. (V. D.)

Magyarországról Schmitt Pál államfő érkezett az ukrán fővárosba, és közölte kétmillió euróval járulunk hozzá a költségekhez. A cél, mint elhangzott, hogy szarkofágot emeljenek a felrobbant erőmű fölé, hiszen a huszonöt évvel ezelőtti katasztrófát követően a blokk csak ideiglenes védőburkolatot kapott. A monstrum méreteinél fogva is egyedülálló lesz a világon, száz méter magasra, kétszázötven méter szélesre és százhatvan méter hosszúra tervezik. Nem csoda, hogy a költségek hatalmasak. José Manuel Barroso bizottsági elnök száztízmillió eurós támogatásra tett ígéretet, míg Oroszország 45 millió, Franciaország pedig 47 millió eurót ajánlott fel, így összesen 550 millió euró gyűlt össze. Bizonyítandó, hogy az 1986 áprilisában lezárt zóna egy része már nem veszélyes, tavaly december óta külön engedéllyel turistacsoportokat is bevisznek a területre, az általuk befizetett száz-kétszáz eurós belépők egy részét pedig szintén a felújítási, karbantartási munkákra fordítják.
Az erőműben a katasztrófát követően is zajlott munka, a harminc kilométeres lezárt zónában jelenleg körülbelül négyezren dolgoznak. Megéri nekik ez a munka, nincsenek állandó veszélynek kitéve? Ezeket a kérdéseket is feszegették az újságírók előző nap, amikor a rendkívüli helyzetek minisztériuma bejárást szervezett Csernobilban és az egykor hetvenezres, mára szellemvárossá vált Pripjatyban. Az atomerőmű vezérigazgatója, Igor Gramotykin azt mondta, az átlagfizetés körülbelül ezer dollár havonta, ami Ukrajnában jónak számít. Egészségügyi veszély pedig állítása szerint a szabályok betartása mellett nincs. A munkatársak heti négy napot dolgoznak, ötven napot a zónán belül, ötvenet azon kívül töltenek. A rendkívüli helyzetek minisztere, Viktor Baloga az atomerőmű épületében tartott sajtókonferenciáján azt fejtegette, a terület egy részét szeretnék ismét hasznosítani, ahol lehet, újrakezdenék a mezőgazdasági művelést. Az élet persze sosem lesz olyan, mint 1986 áprilisa előtt, a legszennyezettebb területeken a kutatók szerint ötszáz év múlva is kimutatható lesz a sugárzás.