Vissza a szakadék széléről

Az egyedülálló magyar gondolkodásnak köszönhető, hogy szokatlan megoldásokat is alkalmazva visszarántottuk az országot a gazdasági szakadék széléről – jelentette ki Orbán Viktor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkaadói tanácsadói szervezetének tegnapi konferenciáján. E megállapítással összecseng Angel Gurríának, az OECD főtitkárának kijelentése, aki az Út a növekedéshez című kiadványuk ugyancsak tegnapi bemutatásán azt mondta: jónak látszik a Széll Kálmán-terv, felöleli az általuk megfogalmazott javaslatok többségét.

Fókuszban a vállalkozások. A magyar kormány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban elkezdett szerkezeti reformfolyamat központjában legyenek – mondta Navracsics Tibor tegnap Londonban egy szakkonferencián. Kifejtette: Magyarországon 55 kis- és középvállalat jut ezer lakosra, ez markánsan jobb arány az EU-átlagnál, amely 40 vállalkozás ezer lakosra. E szektor kiemelkedő fontosságát hangsúlyozta Stuart Fraser, a City of London gazdaságpolitikai testületének elnöke is, aki elmondta: a brit vállalkozások 99,3 százaléka ötvennél kevesebb főt foglalkoztat. Navracsics Tibor kijelentette: a vállalkozások támogatását képezi az oktatási reform is, melynek célja, hogy a cégek kellően képzett munkaerőhöz jussanak.

Azzal együtt, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika a jó irány, még semmi nincs rendben az országban – hangsúlyozta a kormányfő. Nem tartható ugyanis az a másfél évtizede teret nyert gazdaságpolitika, amelyben hitelből finanszírozzák a termelést és a beruházásokat, s ezek csak később vagy egyáltalán nem hoznak hasznot. Orbán Viktor kifejtette: ideje tehát visszatérni a természetes rendhez, amikor először termelünk, s csak ennek a jövedelmét költjük el; egyébként továbbra is a spekuláció lesz az irányadó, s újabb válságok alakulhatnak ki. Ugyanakkor véget kell vetni a „kenyeret és cirkuszt a népnek” hozzáállásnak, mert az az emberek lenézésén alapul. Az unió és egyben hazánk alapvető gondjainak megoldása a miniszterelnök szerint a spekuláció miatt kialakult hatalmas adósság drasztikus csökkentése úgy, hogy mérséklődjék a munkanélküliség. Ez azonban hosszú távon csak akkor képzelhető el, ha sikerül az aggasztó méreteket öltött népességfogyást megállítani. Hogy mindez megvalósulhasson, a politikának meg kell teremtenie saját hitelét, s elindítani azokat a mélyreható változásokat, amelyek sikerre vezethetik az országot.

*

El kell érni, hogy a bürokrácia csökkentésével, a gyors döntésekkel és a vállalkozókkal való együttműködéssel olyan állam jöjjön létre, amely nem versenyhátrányt, hanem -előnyt jelent a hazai vállalkozásoknak – mondta Orbán Viktor, aki beszédében méltatta, hogy az OECD soha nem avatkozott be egyetlen ország belügyeibe sem, viszont tanácsaival sokszor segítette hazánkat is. Az unió helyzetét elemezve hangsúlyozta, hogy az elmúlt három év válsága csak következménye annak a változásnak, amely megindult a világban.
Ha nem tudjuk visszaállítani a fizikai munka becsületét, akkor hamarosan Európával kezdődik a harmadik világ országainak felsorolása – jelentette ki Demján Sándor a konferenciát követő sajtótájékoztatón. Az üzletember kifejtette: jó irányba indult el a kormány, amikor a munkát helyezte középpontba a szociális támogatásokkal szemben. Aki pedig képes lenne, de nem akar dolgozni, azt rá kell kényszeríteni.
A válság legmélyebb pontján túljutott a világgazdaság, azonban a következményeit még egy darabig viselnünk kell. Az OECD-országok adósságai nagyobbak mint a GDP-jük összesen, ami fenntarthatatlan – mondta az Út a növekedéshez című kiadványuk bemutatásán tegnap Budapesten Angel Gurría, az OECD főtitkára. Szerinte költségvetési és monetáris eszközök nem állnak már rendelkezésre a kilábaláshoz, ugyanis a világnak hatalmas deficitgondjai vannak. Egyedül a strukturális átalakítások jelenthetnek kiutat. Az adminisztratív terhek csökkentésére és a hosszú távú munkanélküliség mérséklésére van például szükség. – Jónak látszik a Széll Kálmán-terv, az általunk megfogalmazott javaslatok többségét felöleli – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Angel Gurría. – Fel kell számolni a korai nyugdíjba vonulásra csábító ösztönzőket, jutalmazni kell azokat, akik hajlandók a korhatár után is dolgozni. Szerinte a növekedés Magyarországon egyre gyorsabb, a tavalyi egy százalék után idén két és jövőre várhatóan három százalék. Gurría a tájékoztatón arra is célzott, hogy a társasági adónak és a munkavállalás terheinek csökkentésére fedezetet nyújthat az adóalap kiszélesítése vagy például a fogyasztásra, a környezeti szennyezésre és az ingatlanra kivetett adók emelése. A jelentés Magyarországról szóló részében az ilyen jellegű intézkedések az ágazati különadók és a nyugdíjpénztári vagyon átvezetésével kapcsolatos bevételek helyett szerepelnek ajánlásként. – Alapvetően az OECD ajánlásait követjük, de a módszereink olykor eltérnek a nemzetközi szervezetétől – mondta a sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki megköszönte az OECD segítségét a Széll Kálmán-terv kidolgozásában. Újságírói kérdésre hozzátette: hamarosan megszülethet a megállapodása devizahitelesek ügyében, és vizsgálják Surányi György témába vágó javaslatait is.
Az OECD rendezvényein Portugália helyzetéről is szó esett. Az OECD főtitkára elmondta: tárgyalnak Portugália megsegítéséről, hogy az ország a következő hónapokban is eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek. Egyelőre korai a csomag nagyságáról beszélni, mert ez az ország finanszírozási igényeitől függ. A piacok nem működnek jól, az adósságválsággal küzdő országok az unióban nehéz döntéseket hoztak meg, és a befektetők, illetve a hitelminősítők erre mégsem reagáltak – mondta a főtitkár, aki szerint a piacon nincs méltányosság, márványszívek dobognak. A strukturális reformok világszerte hozzájárulhatnak a folyó fizetési mérlegek egyensúlytalanságainak a csökkentéséhez is.
Az OECD főtitkárával a magyar államfő is tárgyalt. Schmitt Pál elmondta, Magyarország számára az OECD igen fontos stratégiai partner.