A silány áru is jó a keleti vásárlónak?

Kézzelfogható bizonyossággá vált, amit eddig csak sejtettünk. Egy szlovákiai fogyasztóvédelmi szervezetnek köszönhetjük ezt, amelyik kimutatta: ugyanazon márkanév alatt nem ugyanolyan minőségű terméket vásárolnak a fogyasztók Nyugat-, illetve Kelet-Európában – természetesen mi kapjuk a rosszabbat. Az ezzel kapcsolatos hír a közelmúltban látott napvilágot. Most a szlovák fogyasztóvédők avatnak be minket akciójuk részleteibe.

Szomorú hír, de igaz, a fogyasztó sosem tudhatja, milyen minőségi osztályba sorolták be őt vagy az országot, ahol él – állítja Milos Lauko, a Szlovák Fogyasztók Szövetségének elnöke, merthogy szerinte és az általuk elvégzett felmérések alapján „termékminőségben is kétsebességű az Európai Unió”. A szövetség, amely független érdekvédelmi civil kezdeményezésként jött létre és működik a mai napig, 2002-től tagja az Európai Unió fogyasztói szaklapjait és szervezeteit tömörítő International Consumer Research and Testing szervezetnek. Ez – ahogy a neve is sugallja – termékteszteléssel és -kutatással foglalkozik fogyasztóvédelmi szándékkal. A Milos Lauko vezette szlovák szövetség idáig leginkább arról volt ismert, hogy a nemzetközi tesztelések eredményeiről tájékoztatta a szlovákiai fogyasztókat, illetve hatásos lobbitevékenységet folytatott a szlovákiai termékek nemzetközi piaci elhelyezéséért azáltal, hogy besoroltatta őket a különböző öszszehasonlító minőségi ellenőrzésekbe.
A szövetség az idén tavasszal mutatta meg magát egy kicsit másképp: az Európai Bizottság pozsonyi képviseletének támogatásával önálló minőség-összehasonlító tesztet végzett el úgy, hogy nyolc országban – Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Csehországban – multicégek által forgalmazott, azonos csomagolású hét terméket – például kávé, paprika, szemes bors és Coca-Cola – vásároltak meg aktivistái. A termékeket a szlovákiai állami élelmezési és állat-egészségügyi intézet pozsonyi és alsókubini akkreditált laboratóriumában vizsgáltatták meg. Az eredmény – mint Peter Zsapka, az EB pozsonyi képviseletének szóvivője fogalmaz – „sajnálatosan nagy különbségeket mutatott, annak ellenére, hogy az unión belül eltöröltük a termékforgalmazás határait”. Milos Lauko ennél élesebben fogalmaz: „megdöbbentő különbségek mutatkoztak mind árakban, mind minőségben, és minden esetben az EU új tagállamai rovására, miközben az Ausztriában és Németországban vásárolt termékek között szinte semmilyen különbség nem volt”. A Milka Alpenmilch csokoládé esetében a különbség minimális volt, igazából csak annyi, hogy az osztrák és a német piacon vásárolt termékben „garantáltan alpesi tej volt, a többi országban vásárolt termékre ez a garancia hiányzott”, viszont a Coca-Colában, amit minden országban önállóan állítanak elő, változónak bizonyult a cukortartalom. „Ráadásul az eredeti recepttől eltérően Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában kristálycukor helyett folyékony glükózzal – gyümölcscukorsziruppal – édesítették az üdítőt, s a minősége is más-más volt” – tájékoztatott Milos Lauko. A kávék esetében már ránézésre különbség látszott: az Ausztriában vásárolt Nescafé Gold világos-, a Bulgáriában árusított viszont sötétbarna volt, mindkettő más-más aromával. A legnagyobb hiányosságokat az aktivisták a két említett laboratórium vizsgálata alapján a Kotányi-fűszerekben tapasztalták. A magyarországi és a szlovákiai piacon árusított szemes fekete bors nedvességtartalma meghaladta a megengedett 12 százalékot, a Bulgáriában vásárolt csomag pedig csaknem 10 százalék törmeléket tartalmazott egy kilogrammra átszámítva. A bolgár vásárlókat „csapták be” a leginkább a Kotányi-csomagolású piros fűszerpaprika kapcsán is. Amíg például az Ausztriában vásárolt paprika egy kilogrammja 139,8 gramm természetes színezéket tartalmazott, a bolgár üzletekben forgalmazott paprikában mindössze 108,9 grammot mértek a laboratóriumok.
Milos Lauko elnök nem kívánta kommentálni a szlovákiai fogyasztóvédők megállapításaira érkezett reagálásokat, amelyek alapvetően arról szóltak, hogy ezek a multinacionális cégek „egységes normával dolgoznak, s nem érdekük különbséget tenni a vásárlók között”, mert szerinte a különbség nyilvánvaló. Az üggyel Brüsszelnek kellene foglalkoznia, amire ígéretet is kapott a Szlovák Fogyasztók Szövetsége, minthogy egészen véletlenül akkor járt a szlovák fővárosban John Dalli, a fogyasztóvédelemért felelős európai biztos, amikorra a tesztelés eredményei már ismertek voltak. Konkrét lépésekről azonban még senki nem értesítette a szlovák fogyasztóvédőket, holott Dalli pozsonyi látogatása óta már több mint egy hónap telt el.