Délfelé jár, rázós úton zötyögünk a sztrádától déli irányba. Az út menti erdőkben árulkodó facsonkok. A Zala és Somogy megye határán fekvő Nemesvid előtt tábla figyelmeztet, hogy a faluban polgárőrség működik.
– Azt hiába nézik, rég nincs már polgárőrség – szólít meg Szabó István, akinek hörpintője az út mentén várná a betérő vendégeket. Hiába. A falu lakossága a hajdani ezerötszázról mára a felére csökkent, még ha az utóbbi években számos német és holland nyugdíjas vett is házat a községben. Mérgelődhetnek most: az utóbbi hónapokban módszeresen kifosztották a telet jobbára hazájukban töltő külföldiek ingatlanait.
– Húsz évig voltam helyi körzeti megbízott, és amíg én ügyeltem a rendre, évente két-három betörésről kellett jelentést írnom – folytatja Szabó István –, ma nem tudnám megbecsülni az esetek számát, már csak azért sem, mert a lopások nagy részét be sem jelentik a sértettek. Hozzám is besurrantak, ötszázezer forintot vitték el az ivóból – közli rezignáltan. Mondja, úgy hallotta, kiszabadult egy 20-25 fős bűnözői csoport, azokhoz köthetők a lopások.
A betörésekről érdeklődünk a polgármesteri hivatalban is Harmath István településvezetőnél. Arca elkomorodik, mikor meghallja jöttünk okát, majd ömleni kezd belőle a szó.
– Évek óta romlik a helyzet, de az utóbbi hónapokban drasztikusan megnőtt a bűnesetek száma. Ami mozgatható, pénzzé tehető, viszik, legyen az gyümölcs, zöldség vagy kerti gép. Ha éppen állatot tartanak az enyveskezűek, takarmányt lopnak vagy lopatnak jószágaiknak. A tolvajok mára odáig merészkedtek, hogy ha tetten érik őket, megfenyegetik a sértettet.
– Miért nincs rendőr a faluban?
– Nem tudom. Néhány hete fölavattuk az új irodát, ahol el tudnánk helyezni a körzeti megbízottat.
Elmondja még, hogy a környéken csak Marcaliban, Böhönyén és Zalakaroson található rendőrőrs.
– A tolvajok faluról falura járnak, Nemesvid mellett Nemesdéd és Zalakomár is retteg, amikor a bandák éjjel kettő körül kirajzanak roncs Ladáikkal – közli Harmath.
A rablók a falu első emberét sem kímélik. A polgármester állítja, hogy szerszámkamrájából kapálógépét, fűnyíróját és körfűrészét is ellopták. A községvezető szerint egy budapesti tulajdonos még nála is rosszabbul járt: harmincszor tértek vissza házához, apránként, de módszeresen teljes berendezését meglovasították. A falu déli oldalán fekvő erdőket már régen fosztogatják, olyan részeket, amelyeknek fővárosi vagy külföldi tulajdonosai sokszor nem is tudnak a lopásokról. Ám az még Harmath Istvánt is meglepte, hogy egy külterületi, használaton kívüli kútban több mint tíz őzfejet, szarvastrófeákat és vaddisznóbőröket találtak…
Nem csoda, ha a falu utcáit róva számos ház kerítésén lóg az „eladó” vagy a „zu verkaufen” tábla. Menekülne szinte mindenki.
– Nem marad meg itt senki, mi is el akarunk költözni, de a kutyának sem kell a ház – kesereg Szabó Istvánné a Béke utcában. – Nem lehet itt élni, a romák folyton égetik a műanyagot a lopott kábelekről, olyankor förtelmes a bűz.
A férje hozzáteszi: senki sem tudja kezelni a helyzetet. De mit is várunk, ha a betörőt uramnak kell szólítani, és büntetlenül leköpheti a rend őrét.
A Május 1. utcában egy család gyomlál, kapál.
– Ehhez már nem nagyon lehet hozzászólni sem. Ahol nem laknak, onnan visznek mindent – szív nagyot cigarettáján K. József. – Ha a fóliából viszik el a terményt, a sátor oldalát is kihasogatják, élvezik, hogy kárt tehetnek, mert mi csak parasztok vagyunk, ők meg a menők…
A József Attila utca egyik névtelenséget kérő családfője is elpanaszolja: szüleit, rokonait, ismerőseit is mind meglopták már.
– Rettegve kelünk, rettegve fekszünk. De miért lenne ez másként? Mit tanul az a roma gyerek, akinek apja 45-50 éves koráig csak a „bizniszen” töri a fejét? És mi lesz, ha elfogy minden, amit el lehet lopni?
– Előfordulhat, hogy romák az elkövetők, nem mondom, hogy nem, de ez csak találgatás, egyik azt mondja, roma tört be, a másik meg azt, hogy nem – vélekedik Kuti László, a nemesvidi kisebbségi önkormányzat vezetője. Azt nem vitatja, hogy valóban sok a betörés, ezért úgy másfél éve cigány–magyar polgárőrséget próbáltak szervezni, de elmondása szerint egyáltalán nem volt érdeklődő. Tud róla, hogy többen is bűnözésből élnek, emellett szerinte „halmozottan hátrányos helyzetű” a falu, mert a közeli Zalakomárból is gyakran látogatják meg bűnözők.
– Pár éve a szomszédomhoz is betörtek, tudtuk, ki az elkövető, de nem volt ellene bizonyíték.
– Roma volt az illető?
– Tudja, az a roma, aki annak vallja magát. A legutóbbi választáson több cigány is magyarnak vallotta magát, más magyarok meg cigánynak – ad érdekes választ.
Történik más furcsaság is. Keressük a körjegyzőt, hogy nála is érdeklődjünk az esetekről, de az irodájában azt mondják, Marcaliba ment. A lépcsőfordulóban találkozunk két nővel, egyikük ugyanezt állítja. Mint később kiderül, önmagáról. Az interneten böngészve ugyanis egy filmre bukkanunk, amelyen a magát letagadó Pintérné Hegedűs Szilviát ismerjük fel…
Negyed kettő, a Petőfi utca egyik portáján mulatós zene csendül fel, valaki vidáman kurjongat hozzá.
– Kik ezek? – fordul a kihalt főúton egy fiatal roma nő a barátnőjéhez, miközben szeme sarkából ránk sandít. Talán csak a nyilvánosságtól tart, abból pedig egy ideje tolvajlások nélkül is kijut a falunak. Tavaly decemberben ugyanis kiderült: 350 millió forint adósságot halmozott föl a település egy csatornaberuházás során.
Harmath István polgármester elődjét, Árvai Tibort „elüldözték”, ahogy az M 1 televíziós csatorna Szempont című műsorának egyik riportjában fogalmazott, „olyan csoportok, amelyeknek éppenséggel a szigor meg a következetesség nem tetszett az önkormányzati tevékenységben”. S hogy miért vállalta a nehéz örökséget Harmath István? Ugyanebben a filmben így fogalmaz: „Nem akartam, hogy a kisebbségi önkormányzat vezetője legyen a polgármester.” A kör bezárul, Kuti László ugyanis egyszerűen diktátornak tartja a falut jelenleg irányító politikust.
A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudjuk: Nemesviden 2010-ben összesen 65 büntetőeljárás indult, ebből három bizonyult vaklármának, harminchét esetben pedig felfüggesztették az eljárást, mert nem kerültek elő az elkövetők. Biró Gábor sajtószóvivő szerint az ügyek kétharmada tekinthető olyan jellegűnek, amely „hatással lehet az ott élők biztonságérzetére”. Az idén március második feléig csaknem húsz ügyben kezdődött eljárás. A rendőrség szerint „a község közbiztonsági helyzete nem mondható rosszabbnak, mint bármely más hasonló adottságokkal rendelkező településé”.
Miközben elhagyjuk a községet, ódon, különös bájt sugárzó lakóházainak ormán letűnt korok évszámait olvassuk: 1886, 1898, 1901, 1917. A mostaniakhoz képest a rend esztendei.
origo.hu
Baleset miatt több kilométeres dugó van az M0-áson
