Cannes szelleme eljött Budapestre

Meglepetés nélkül zárult a 42. Magyar Filmszemle: az előzetesen legesélyesebbnek tartott Pál Adrienn és a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv osztozott a legfontosabb díjakon. Az év filmje a Pál Adrienn, amelyet négy díjjal jutalmaztak, a közönségdíj mellett a producer Pusztai Ferenc és a hangmérnök Juhász Róbert is elismerésben részesült. A legjobb rendező Mundruczó Kornél lett, de filmje nyerte a legjobb operatőr díját is.

A 42. Filmszemle díjai
Legjobb film: Pál Adrienn
Legjobb producer: Pusztai Ferenc (Pál Adrienn)
Legjobb rendező: Mundruczó Kornél (Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv)
Legjobb színész: László Zsolt (A halálba táncoltatott lány)
Legjobb színésznő: Bacskó Tünde (Eastside Stories)
Legjobb operatőr: Erdély Mátyás (Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv)
Legjobb vágó: Czakó Judit (Utolér)
Legjobb hangmérnök: Juhász Róbert (Pál Adrienn és Utolér)
Legjobb tévéfilm: Apacsok (Török Ferenc), Szégyen (Esztergályos Károly)
Legjobb animációs film: Simon vagyok (Molnár Tünde)
Legjobb kisjátékfilm: Csicska (Till Attila)
Legjobb dokumentumfilm: Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek (Sós Ágnes)
Legjobb dokumentumfilm-rendező: Szekeres Csaba (Örvény) és Kabarcz Zsófi (Varázslatos gladiátorok)
Legjobb tudományos-ismeretterjesztő film: Vad Magyarország (Török Zoltán)
Életműdíj: Bara Margit
Közönségdíj: Pál Adrienn

Vasárnap animációs kerekasztallal és nyilvános zsűriértékelésekkel zárultak a 42. Magyar Filmszemle szakmai programjai. A délelőtt megtartott animációs kerekasztal résztvevői az animációsokat is érintő filmszakmai változásokat vitatták meg, többek között a támogatási rendszerről, az érdekképviseletről, az oktatás és a szakképzés változásairól, a nemzetközi versenyképességéről esett szó. A résztvevők egyetértettek abban, hogy még nagyon sok a kérdőjel az animációs szakma új struktúrájában. Üdvözölték a Magyar Nemzeti Filmalap évi egy egész estés animációs film elkészítésére és televíziós animációs sorozatok támogatására tett ígéretét, de keveslik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság évi százmillió forintos keretösszegű, egyedi rövidfilmekre tervezett költségvetését.
A négynapos filmszemle végére a résztvevők csendes egyetértésben állapíthatták meg, hogy a Pál Adrienn és a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv kiemelkedett az idei mezőnyből, és nem szerzett nagy meglepetést, hogy a tavalyi két cannes-i versenyző kapta a legfontosabb díjakat. A Pál Adrienn közönségdíja pedig azt is mutatja, hogy a nemzetközi szakmai workshopokon fejlesztett forgatókönyvből készült alkotás nemcsak a fesztiválokon, hanem a magyar közönség szemében is értékes darab. Az pedig a legkevésbé sem a film kritikája, hogy eddig elért mintegy hatezer nézőjével egyúttal pillanatnyilag az idei év legnézettebb magyar alkotása. A 11 alkotásból álló játékfilmes mezőnyben az eddig be nem mutatott négy film nem váltotta meg a világot, és jócskán elmaradt a várakozásoktól. Vecsernyés János Nyár utca, nem megy tovább című alkotása korrekt munka, ám érezhető rajta, hogy eredetileg tévéfilmnek szánták. Az előző szemlén a Köntörfalakkal díjazott Dyga Zsombor új, Utolér című mozija a honi műfajpalettáról fájóan hiányzó bűnügyi film zsáner, ám több idősíkon futó, túlbonyolított történetébe számos dramaturgiai hiba csúszik, s a rendező minden kísérlete ellenére szétesik. Hules Endre A halálba táncoltatott lány című filmjében a Honvéd Táncegyüttes és Zsuráfszky Zoltán világszínvonalú koreográfiája révén találhatók szép jelenetek, ám a népballada filmes feldolgozása a rendezőként az egyik főszerepet is eljátszó Hules modoros alakítása és a rosszul megírt dialógusok miatt marad – bosszantóan – emlékezetes. Vécsei Márton Diamond Club című alkotása pedig leginkább átgondolatlanságával és az első filmesekre jellemző hibák sorával tűnt ki. Utóbbi tükrében nem meglepő, hogy nem osztottak elsőfilmes díjat, az már inkább szemet szúró, hogy a játékfilmes zsűri forgatókönyvdíjat sem osztott ki. A Cserhalmi György vezette grémium kompromisszumos megoldást választva inkább igyekezett több alkotást is kitüntetni, semmint egy vagy két filmet agyondíjazni. Ennek szellemében két technikai díjat kapott Dyga Zsombor Utolér című alkotása, a legjobb színész László Zsolt lett A halálba táncoltatott lány főszerepéért, a legjobb színésznő pedig Bacskó Tünde az Eastside Stories című szkeccsfilm egyik rövidfilmjében nyújtott alakításáért. A rendhagyó szemle legjobbja kétségtelenül a Pál Adrienn, amely példaértékű lehet a következő évek magyar filmgyártásának. Csak akadjanak méltó követői.
A mustra idei dokumentumfilmes versenyprogramjára az alulfinanszírozottság és sok esetben az időhiány nyomta rá bélyegét. Valószínűleg ennek tudható be, hogy árvizekről, vörösiszap-katasztrófáról nem tudósítottak az alkotók, a napjainkban jellemző társadalmi feszültségek pedig kevésbé ismerhetők meg. Megszólalók, illusztratív vágóképek váltakozása: a versenyfilmek többsége inkább hagyományos televíziós riportfilmeket idéz, szegényesen. Igaz, az utóbbi időkben e műfaj csekély lehetőségekkel élhetett. Bár az elmúlt évek politikája következményeinek bemutatása nem volt az alkotók érdeklődésének előterében, számos doku foglalkozott a cigánytematikával, a mélyszegénységgel. Több stáb megfordult az ország egyik legelmaradottabb településén, Toldon is: Szekeres Csaba mozikban is játszott Örvénye messze a legmeggyőzőbb ebből – a nyomor sűrűjébe hatol. Megemlítendő Fuzik János Farkaslyuka, már csak a téma csavarossága, elgondolkodtató felvetései miatt is: miért kellett bezárni a bányákat a rendszerváltozás után, ha 100-120 évre elegendő szén van még a föld alatt, valamint hogyan lehetséges, hogy a Borsodi-medence szlovákiai oldalán a bányászat folyamatosan működhet? Ha valaki átlagon felül tehetséges és tisztességes, elgáncsolják: Jelenczki István A hatalom mechanizmusa címmel tizennyolc éven keresztül forgatott filmet Papp Lajos szívsebész irigyei által rögössé tett pályájáról – mindenféle állami támogatás nélkül. Ami becsülendő elszántságra utal, ám a pénzhiány sajnos meglátszik e fontos filmen is. Sós Ágnes Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek című filmje nagy érdeme, hogy valódi közelségbe viszi nézőit két hegedűművész főszereplőjéhez, egy esetleges testvérdráma feszültségét mindvégig fenntartva.
A mustra tegnapi gáláján több filmrendező, szakmabeli elkeseredettségének adott hangot a díj átvételekor, mint mondták, csak remélni tudják, hogy nem ez az utolsó alkotásuk. Szőcs Géza kultúráért felelős szakállamtitkár azonban nyugalomra intette őket. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az új finanszírozási rendszer működni fog, nem üres ígéretről van szó, szerinte mindezt másfél év múlva számon is kérhetik rajta. Kiemelte: olyan alkotók biztosan készíthetnek filmet az új rendszerben, mint Gothár Péter, Antal Nimród vagy Bereményi Géza.