Nincs alternatívája a felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek – szögezi le a lapunk birtokába jutott előterjesztés, amely a Széll Kálmán-terv végrehajtására létrejött munkacsoport részére készült. A dokumentum egyik hangsúlyos fejezete a Nemzeti nyugdíj-politikai koncepció címet viseli, és részletesen foglalkozik hazánk jövőbeli nyugdíjrendszerének felépítésével. Az előterjesztés készítői szerint a felosztó-kirovó elv (amely azt jelenti, hogy az adott időszakban befolyt járulékból kell fedezni az adott időszak ellátásait – a szerk.) a generációk közötti elosztást valósítja meg, és a szolidaritásra épül. A korrekt elszámolás technikai alapja pedig az egyéni számla rendszere, amelyre a kormányzat a magán-nyugdíjpénztári átalakítások során – az örökléssel együtt – már ígéretet tett. Az egyéni számlák tartalma a javaslat alapján nem fizikai tőke, hanem jóváírás lenne, és éppúgy felosztó-kirovó elven működne, mint a jelenlegi rendszer.
*
Az öröklés lehetősége kizárólag a hozzátartozók (házastárs vagy gyerekek) számára, kötött módon, azaz nyugdíjcélra lenne csak elérhető – derül ki a javaslatból. Az öröklés azonban nem váltaná ki az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi nyugdíjat sem, amelyek elkülönült szolgáltatások lennének.
Az előterjesztés szerint a jövőben kétféle „tiszta” nyugdíjrendszer működik majd egymás mellett: valaki vagy teljes egészében az állami rendszer tagja lesz, vagy csak saját megtakarításaira támaszkodik. – Az állami rendszerben a korrektség és a pontos elszámolás elvét követve mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult. Ezt részben a befizetett járulék, részben a felnevelt gyermekek száma mérné – olvasható az anyagban. Az egyéni számla bevezetése mellett a rendszer elemeit is szétválasztanák: elkülönülne a saját jogú öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátás. Ezeknek az elemeknek a jövőben önálló pénzügyi forrása lenne, egymástól pontosan elhatárolva. Az öregségi nyugdíj fedezetét szolgáló járulékrész is két részből, a hosszú távú és a rövid távú egyensúlyt fenntartó részből tevődne össze. Az egyéni számlára csak az előbbi, az aktív korban, jövedelemmel alátámasztott egyéni járulék kerülne. Ráadásul a munkáltató csak az egyéni jogosultságot nem teremtő (rövid távú) részt fizetné a jövőben, radikálisan csökkentve így a kimutatott közterheket, ami fontos szempont a nemzetközi versenyképességi rangsorban. – A rendszer hosszú távú stabilitását egy önszabályozó (algoritmusokkal történő) mechanizmus biztosítja. Ez alapvetően az (…) automatikusan növekvő nyugdíjkorhatárt jelentené – olvasható a dokumentumban.
Ha a kormány a rendszer átalakítását támogatja, két alapvető, még az első fél évben eldöntendő kérdés vetődik fel a 2011. áprilisi előterjesztés szerint. Az egyik a gyermekvállalás honorálása, míg a másik az, hogy miképpen valósuljon meg az átmenet a jelenlegi rendszerből az újba. A gyermeknevelés társadalmilag hasznos tevékenységként való elismerését a dokumentum készítői kétféleképpen juttatnák kifejezésre. Az A változat szerint a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat úgy egyenlítenék ki, hogy a gyermekvállalási idő alatt kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. Ez a javaslat arra is ösztönözne, hogy minél korábban – például az egyetemi évek alatt – sor kerüljön a gyermekvállalásra. A lehetséges alternatívaként kezelt B változat szerint a mostani nyugdíjkorhatár a jövőben – fokozatos bevezetéssel – csak azokra lenne érvényes, akik – házaspáronként – legalább két gyereket felneveltek és valamilyen szakmához juttattak, iskolázottsághoz segítettek. – Akik az elvárt számúnál kevesebb gyermeket neveltek, illetve nem adták meg nekik a minimálisan elvárt képzettséget, azoknak (…) lehetne magasabb a nyugdíjkorhatár – tartalmazza az előterjesztés. Azt azonban a készítők is elismerik, hogy ez a rendszer komoly politikai konfliktusokat gerjeszthet a gyermektelenek és az egygyermekesek körében, nehezebben végrehajtható, és kétséges, hogy van-e hatása a gyermekszámra a nyugdíjkorhatárnak.
Az átmenet végrehajtására szintén két koncepció készült: az egyik szerint az eddig megszerzett jogokat számítanák át, a másik viszont lezárná a korábbi jogszerzést, és a nyugdíj két részösszegből állna. A nyugdíjhoz nagyon közel (3-5 évvel a korhatár előtt) állókra az új rendszerek nem vonatkoznának, ők még a jelenlegi rendszer keretei között mehetnének nyugdíjba.
Lapunk kérdésére kormányzati oldalról nem cáfolták, hogy létezik egy ilyen tartalmú előterjesztés. Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációért felelős államtitkára szerint azonban még semmi nem dőlt el. – Ez egy vitaanyag, amely a Széll Kálmán-tervhez kapcsolódik – mondta lapunknak az államtitkár. Kovács hangsúlyozta azt is, hogy a javaslat egyes elemei inkább csak a spekulációkat erősíthetik. Nagy Anna kormányszóvivő pedig azt közölte, hogy olyan korai stádiumban lévő munkaanyagról van szó, amely nagyon távol van még attól, hogy a kabinet elé kerüljön.
origo.hu
Veszélyes, hatalmas pókot talált egy jászsági férfi - fotó
