Gép és ember összjátéka

A Las Vegas-i székhelyű Cirque Mechanics a cirkuszi és a broadwayi színjátszás hagyományait ötvözi. Vezetője, Chris Lashua, aki a Cirque du Soleil tagja volt évekig, munkatársaival, akik a Pickle Familyben és moszkvai cirkuszban szívták magukba a műfaj esszenciáját, új alapokra helyezte a klasszikus amerikai cirkuszművészetet, létrehozva egy sajátos élményszínházi egyveleget. A társulat a Birdhouse Factory című darabjuk közép-európai premierjét a napokban tartotta az újonnan átadott budapesti RaM Colosseumban.

Birdhouse Factory, vagyis madárházgyár. A Cirque Mechanics előadása a Cirque du Soleillel ellentétben nem álomszerű, misztikus világokban játszódik, hanem a valós életben. Az előadás látványvilága, hangulatelemei a kilencszázharmincas éveket idézik: Charlie Chaplin Modern idők című filmje, Rude Goldberg grafikái és a mexikói Diego Rivera festményei köszönnek vissza.
A Birdhouse Factory kerettörténete kedvessége ellenére igencsak sematikus és erőltetett, amely olykor zavaró, fárasztó is tud lenni. A harmincas évek valamely metropolisában egy gyárba beröpül egy madár, szárnya megsérül, a munkások maguk mögött hagyva a gépsorokat ápolni kezdik. A kis intermezzo megváltoztatja mindennapjaikat: elérik, hogy az érdektelen alkatrészek helyett színes madárházakat szereljenek össze. Persze van egy keménykalapos igazgató, akivel állandó harcot vívnak, de végül az ő szíve is megenyhül, és nagy családdá válik az egész gyár. A komor, monoton pillanatokat huncut összekacsintások váltják fel.
Ebbe a történetbe ágyazzák be a különböző, alapvetően hagyományos cirkuszi mutatványokra épülő számokat: kötéltánc, a kínai cirkuszművészet alapeleme, a gumiember attrakciója, zsonglőrködés, akrobatikus hintaszámok, pantomimes és bohócblokkok. Chris Lashua és alkotótársa, Aloysia Gavre alapötlete az volt, hogy olyan produkciót hozzanak létre, amelyben a gépek és az akrobaták finom összjátékából jönnek létre a mutatványok. Kerekek, csörlők, biciklik, huzalok és az izommunka egymásra hangolásából születik meg a csoda. Khongorzul Tsevenoidov, a guminő elképesztő, nagyfokú koncentrációt igénylő mutatványát szokatlan módon, egy mozgó színpadon adja elő, a hajókötélre erősített lámpán lógó akrobaták kibiztosítás nélkül tekergőznek, Patrick Maguire labdával, aktatáskával, esernyővel perceken keresztül zsonglőrködik egyszerre, a német kerékben forgó férfi félelmet nem ismerve egyensúlyozik, pörög-forog, manőverezik. Igazi újítás a falmászást és trambulinugrást ötvöző falonfutó-szám: mintha az ugrásokat, vetődéseket visszatekerve látnánk. Az akrobaták fegyelmezetten, végtelen pontossággal teszik a dolgukat, ellenállva minden gravitációs és fizikai korlátnak. Éppen ez az oka, hogy a Birdhouse Factory a lagymatag történet ellenére is képes magával ragadni a nézőt. Még azokat is, akik nem éppen törzsrajongói a műfajnak.
(Cirque Mechanics: Birdhouse Factory – RaM Colosseum, Budapest, április 30.)