Kártérítést követel a vasút a Maltól

Több mint 380 millió forint kártérítést követel a Mal Zrt.-től a MÁV a vörösiszap-katasztrófa miatt. Az ipari szerencsétlenség idején kiömlő veszélyes anyag másfél kilométeren tette használhatatlanná a fontos vasúti vonal vágányait, berendezéseit és vezetékrendszerét.

Kötelező biztosítás. A jövő év elejétől várhatóan biztosítási díjat kell fizetniük a veszélyes anyagokat kezelő cégeknek. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár bejelentette: törvényben rögzítenék az érintett cégek körét, melyek a biztosítás megkötése után kaphatnának környezethasználati engedélyt. A tervezet ősszel kerülhet az Országgyűlés elé, és 2012. január elsején léphet életbe. A biztosításokból befolyó pénzt külön alapban gyűjtenék, s az öszszegből a kolontárihoz hasonló katasztrófák kármentesítését fedeznék. Eközben a térség fideszes országgyűlési képviselője közölte: a kormány átmeneti időszakra kiemelt beruházási övezetté nyilvánítja a vörösiszap-katasztrófa által érintett Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely települést. Ékes József szerint 950 hektárnyi terület alkalmas az energianövények termesztésére, s a térség kitörési pontját az alternatív energiahasznosítás jelentheti.

A hét közepén kezdi meg a bíróság a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen indított legújabb per tárgyalását. A timföldgyárat ezúttal nem az egyik kárt szenvedett helyi lakos, hanem a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. fogta perbe: a vállalat 384 millió forintot követel. A keresetlevél szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa ekkora veszteséget okozott a vasúttársaságnak.
Kérdésünkre a MÁV sajtóosztálya ismertette az ügy részleteit. Tájékoztatásuk szerint a timföldgyár tározójának tavalyi gátszakadásakor a másfél méter magasan hömpölygő iszap 1500 méter hosszúságban tette használhatatlanná az Ajka és Devecser közötti vasúti pályaszakaszt. A biztosítóberendezéseket és a felsővezetéket tartó oszlopokat megrongálta. A környéken leállt a vasúti közlekedés.
A hátrányt növelte, hogy az érintett Budapest–Székesfehérvár–Szombathely közötti pályatest a fővárost Szombathellyel és Zalaegerszeggel köti össze, emellett ez a vasútvonal visz Szlovéniába is. A károk elhárításáig Ajka és Tüskevár között vonatpótló autóbuszok jártak, s az utasok 60-100 perc késéssel számolhattak. A Szombathelyre, Pápára és Celldömölkre készülőknek a Budapest– Győr–Csorna–Szombathely vasúti kerülőutat kellett választaniuk, ha meg akarták kímélni magukat a késések és a többszöri átszállás kényelmetlenségétől.
A MÁV-ot a Veszprém megyei Védelmi Bizottság két nappal a katasztrófa után, október 6-án a súlyosan megrongálódott pályaszakasz mielőbbi helyreállítására kötelezte – a vasúttörvény hasonlóképpen rendelkezik. Az iszap eltávolítása után hozzáláttak a vágányok, a felsővezetékek és a biztosítóberendezések pótlásához, kijavításához. A munkálatokat a MÁVGÉP Kft. – a vasúttársaság leányvállalata – végezte el, a kárelhárításban a katasztrófavédelmi igazgatóság segített. A leánycég 2010. október 20-ra fejezte be a kivitelezést, a vasúti forgalom november 5-én azt követően indulhatott meg, hogy a területet biztonságosnak minősítette a hatóság. A helyreállításért 272 millió forint plusz áfa vállalkozási díj illette meg a MÁV leánycégét, a költségek nagy részét ez az összeg tette ki.
A Fővárosi Bíróság tájékoztatása szerint a MÁV összességében 384 millió forint kártérítést követel az alumíniumgyártó cégtől. A timföldgyár vitatja a követelést. A bíróság a héten tartja meg az első tárgyalást az ügyben. Magánszemélyek több mint húsz perben ötmilliárd forintot meghaladó öszszeget követelnek a katasztrófa miatt.