Kicsit szelünk a piaci tortából

Miközben hazánk Ausztriába és Németországba értékesít bioetanolt, Szlovákiából importál ilyen típusú üzemanyagot – mondta lapunknak Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol- szövetség elnöke. Hozzátette, a jelenlegi magyar termelés bőven fedezni tudná a hazai igényeket, ráadásul az árban sincs jelentős eltérés. A bioetanol felhasználásában azonban nem jelentkezik növekedés.

Dékány Lóránt
2011. 05. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem újdonság, hogy a magyar nyersanyagból hazánkban előállított bioetanol az osztrák vagy a német töltőállomásokon köt ki. Az egyik német gyártó nemrég etanolüzemet épített Magyarországon azért, hogy a német autósokat lássa el bioüzemanyaggal.
Eközben viszont hazánkba jelentős mennyiségű bioetanol érkezik Szlovákiából. – Sok esetben Győr-Moson-Sopron megyéből származó nyersanyagot használnak fel Szlovákiában az etanol előállítására – mondta lapunk megkeresésére Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol-szövetség (MBSZ) elnöke. Hozzátette, az lenne célszerű, ha Magyarországon hazai előállítású bioüzemanyagot lehetne csak felhasználni. Ehhez szigorítani kellene a szabályozást. – Nemzeti kincs az agráriumunk, ráadásul a bioetanol-ipar komoly exportlehetőségeket teremtene a honi gazdaság számára. Most a kivitel és a behozatal aránya nagyjából megegyezik – szögezte le a szövetség elnöke. Héjj Demeter szerint a legfőbb probléma, hogy az elmúlt években nem épült ki Magyarországon megfelelő bioetanol-gyártó kapacitás. A folyamatot hátráltatta az Európában szinte egyedülállóan bürokratikus engedélyeztetési eljárás. De 2006– 2007-ben kormányzati stratégia is segített volna az iparágon, ám ilyen nem készült. Most már legalább szándék látszik erre. Héjj Demeter kifejtette, mivel már előrehaladott kutatások folynak a második generációs bioüzemanyagok kifejlesztésére, sokan erre a technológiára várnak, ezért nem fognak bele most termelőüzem létrehozásába. Ugyanakkor ha már az első generációs bioetanol-gyártással kialakulna egy stabil iparág, akkor erre könnyebben épülhetne rá a második generációs technológia is.
Az MBSZ elnöke attól tart, hogy ha a környező országokban – például Romániában, Ukrajnában – komolyabb gyártóbázis épül ki, akkor úgy járunk, mint Szlovákia esetében. Vagyis csak nyersanyagot, nem pedig készterméket adnánk el ezen országoknak, ami nemzetgazdasági szempontból nem lenne kedvező. Jelenleg Magyarországon évente mintegy 150-200 ezer tonna etanolt állítanak elő, ami bőven fedezi a hazai igényeket – beleértve a szlovák import kiváltását is. A korábbi kormányzati álláspont szerint a gyártókapacitás évi 800 ezer tonnát érhetne el, ám nem lenne reménytelen másfél millió tonna bioetanol előállítása sem nálunk. Ennek azért is lehetne alapja, mert nálunk nem a „szájakból kell kivenni a falatot” a kukorica nem étkezési célú felhasználásával.
Héjj Demeter szerint jelentős visszatartó erő a termelőkapacitás kiépítésében, hogy a felhasználói oldal gyakorlatilag semmilyen támogatást nem kap. Hazánkban alig néhány ezerre tehető azon gépkocsik száma, amelyek nagyarányú bioetanolt tartalmazó üzemanyagot használnak. Pedig ez jó lehetőség lenne akár a tömegközlekedésben is, ahol kiemelten fontos lenne a környezetbarát üzemanyag felhasználása. Az unió egyik 2020-as klímavédelmi célkitűzése, hogy húszszázaléknyi megújuló energiaforrást hasznosítsanak a tagállamok, ebből tíz százalékot a motorhajtóanyagok biokomponensének növelésével kell elérni. Ehhez évi 33 millió tonna olaj-egyenértékű bioüzemanyagra lesz szükség az EU-ban, amelyből Magyarország is kiszakíthatna egy jókora szeletet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.