Ön korábban két évig szolgált Magyarországon nagykövetként. Milyen érzés ismét ellátogatni a régi helyekre?
– Magyarország egy csodálatos természeti környezetű, kiemelkedő személyiségeket termő, vonzó ország. Más érzések fognak el, ha idejövök, mint a többi országban, hiszen a családunk két generációjának sorsa fonódik össze Magyarországgal. Húsz évvel ezelőtt volt szerencsém Magyarországon nagykövetként szolgálni. Szép napokat töltöttem itt, sok felejthetetlen emlékkel gazdagodtam. De még korábban, mintegy hatvan évvel ezelőtt az apósom volt a Kínai Népköztársaság első nagykövete önöknél. A magyar nóta szerint, „ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve viszsza”. Bár az elmúlt két évtized alatt alig nyílt lehetőségem a visszatérésre, a szívemben mégis megőriztem ezt a Duna partján elterülő, csodás földet, figyelemmel kísérem a kínai–magyar kapcsolatok fejlődését. A kínai emberek nagyon szeretik a magyarokat. Magyarország területe nem nagy, mint ahogy népessége sem, mégis befolyása messze meghaladja méreteit. A magyarok innovatívak, s úgy ismertek, mint a „feltalálók népe”, emellett nagyon bölcs, kitartóan küzdő, önálló, szuverén nemzet.
– Mi a véleménye a magyar–kínai kapcsolatok jövőjéről?
– A Kína és a Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok 62 évesek, a két ország kapcsolatainak fejlődése mindig is jó volt, nem történt semmi jelentős zökkenő. Az elmúlt évtizedben a világ nagy változáson ment keresztül, csakúgy, mint országaink. A kínai és a magyar nép közötti baráti viszony azonban még nemesebbé vált, mivel mindkét fél képes a kölcsönös tiszteletre és az egyenlő bánásmódra. Ez is bizonyítja, hogy az ideológia és a politikai rendszer terén fennálló különbségek átléphetők. Mint azt Schmitt Pál elnök úrral és Orbán Viktor miniszterelnök úrral egyhangúan megállapítottuk, a kínai–magyar kapcsolatok alapja kiváló, az együttműködésben nagy lehetőségek rejlenek, s a felek arra törekednek, hogy bővítsék kereskedelmi kapcsolataikat és kölcsönös beruházásaikat. A mostani látogatás alkalmával arról beszéltem a magyar vezetőkkel, hogy hogyan lehet tevékenyen keresni a pénzügyi, telekommunikációs, légi- és vasúti, közlekedési, atomerőművi, infrastrukturális és egyéb együttműködéseket, hogyan lehet elmélyíteni a humán cserekapcsolatokat, növelni a kölcsönös megismerést és a barátságot.
– A Kína–EU viszonnyal kapcsolatban milyen várakozásai vannak?
– Véleményem szerint a Kína–EU kapcsolatokat új gondolkodásmód alapján még magasabb szinten kell fejleszteni. Mostani budapesti látogatásom, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Catherine Ashtonnal lefolytatott Kína–EU stratégiai párbeszéd második fordulója jól zajlott, mélyreható eszmecserét folytattunk, és pozitív eredményt értünk el. Mindkét fél szerint a Kína–EU kapcsolatok nagy fejlődési lehetőség előtt állnak, ezért kell a közös igyekezet, hogy a XXI. században a Kína–EU kapcsolatok a világ előtt példaként álljanak. Kína XII. ötéves terve és az EU 2020-as stratégiája a két fél együttműködésének elmélyítése szempontjából értékes platform. A két fél elhatározása ezen platform jó hasznosítása, a Kína–EU kapcsolatok közös fejlődésének és felvirágzásának előmozdítása. Mindkét félnek kölcsönös tiszteletben és egyenrangú bánásmódban kell részesítenie a másik felet, fejleszteni a kölcsönös bizalmat, a Kína–EU kapcsolatok még nagyobb fejlődésének érdekében még jobb környezetet és feltételeket biztosítva.
– Európai médiumok rendre a kínai emberi jogok kérdését taglalják. Önnek erről mi a véleménye?
– Kína az emberi jogok nagy ügyének fejlesztése során történelmi jelentőségű eredményt ért el. Különösen a reform és nyitás politikájának kezdete óta eltelt 30 évben Kína a gazdaságfejlesztésen keresztül az állampolgárok életben maradásához és fejlődéséhez való jogát teremtette meg. Olyan utat járt be ezalatt az idő alatt, mint az európai országok több száz év alatt. Kínának a világ elismerését kellett volna ehhez megkapnia. Kína egy hosszú történelmi múltú civilizáció és bölcs politikával rendelkező ország, s helyzetének megfelelően rendíthetetlenül halad tovább a békés fejődés útján. Kína nem Európa és persze Európa sem Kína. Ezért a feleknek kölcsönös tiszteletet kell egymás iránt tanúsítani, harmonikusan élni egymás mellett, és közösen fejlődni, felvirágozni.
– A közel-keleti és észak-afrikai eseményekről mi a véleménye?
– Nagy figyelemmel kísérjük az ottani események változásait, és szívből kívánjuk, hogy mihamarabb visszanyerje stabilitását, gazdasága a jó irányba fejlődjön, az életszínvonal emelkedjen, és szívesen látnánk, ha ez a régió nemzetközi szinten is élvezhetné az őt megillető pozíciót és tekintélyt. Kína mindig is hangoztatta, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a problémák párbeszéd és politika útján nyerjenek megoldást, nem fegyveres erővel.
– A világ nagy figyelemmel kíséri a kínai fejlődést. Egyesek kihívásnak, mások lehetőségnek tekintik. Ön hogy látja?
– Kétségtelen, hogy a kínai fejlődés a világ számára lehetőséget jelent. Természetesen kínai szemszögből a kihívás és a lehetőség mindig együtt járnak, gyakran egymásra támaszkodnak vagy akár egymást generálják. Kína, ez az 1,3 milliárd lakosú hatalmas ország az utóbbi években gyors gazdasági fejlődést élt meg, a világgazdasághoz egyre többel járul hozzá. Mondják, hogy minden nyolcadik BMW-t Kínában adják el, minden negyedik Audi Kínában fut. Most fogadtuk el a 2011–2015-ös időszakra szóló XII. ötéves tervet, ezalatt az időszak alatt a kínai import eléri a 8000 milliárd dollárt, a környezetvédelmi beruházások értéke pedig a 3000 milliárd jüant. A kínai fejlődés Magyarországnak is kiváló lehetőség. Az elmúlt években a kínai vállalkozások egyre aktívabban ruháznak be külföldön, Magyarország a legtöbb kínai beruházást vonzó kelet-közép-európai ország. Kína üdvözli a magyar vállalkozásokat a kínai piac aktívabb kiaknázásában, és arra buzdítja a kínai vállalkozásokat, hogy jöjjenek Magyarországra beruházni, fejlődni.
origo.hu
Orbán Viktor a diplomáciai csúcsról: Mindenki úgy megy innen el, hogy egy nagy népnél járt
