Kinek az örökségét nyögik az adósok?

Nem kis részben a Gyurcsány-kormány, annak elhibázott gazdaságpolitikája felelős azért, hogy Magyarországon a svájcifrank-hitelek törlesztőrészletei az egekbe szöktek, ellehetetlenítve sok magyar család életét. Ez derül ki abból, amit Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke közölt egy tegnapi konferencián, hogy tudniillik a devizahitelek havi részletei azért nőttek kiugróan magasra idehaza, mert Magyarország országkockázati felára nőtt, vagyis a pénzintézetek csak drágán jutottak külföldi forrásokhoz. A nemzetközi piacok nem hittek a magyar kormány gazdaságpolitikájában, ezért elképzelhetőnek tartották, hogy hazánk nem tudja visszafizetni az adósságait. Ilyen esetben a befektetők csak magas kamat mellett hajlandók finanszírozni egy országot s annak pénzintézeteit. A felár 2008 végén bőven hatszáz pont felett jár, mostanra kisebb hullámzások mellett háromszáz alá süllyedt.
Király Júlia két régiós ország példáján keresztül világított rá a drágulás okaira. A lengyel fizetőeszköz 26 százalékot veszített az értékéből 2007 és 2010 között, ám a frankhitelek részletei csak 8 százalékkal lettek magasabbak. Ausztria 19 százalékos leértékelődést szenvedett el ez idő alatt, ám az alpesi devizában jegyzett kölcsönökért csak 16 százalékkal kellett többet fizetni havonta. Hazánkban azonban alapvetően másként alakultak a dolgok: a forint 31 százalékot romlott, a frankhitelek részletei pedig átlagosan 48 százalékkal drágultak meg. Ezt megközelítő emelkedésre nem volt példa a régiónkban.
Király Júlia szerint a devizahitelesek problémáit nem lehet egyetlen huszárvágással megoldani, inkább több apró lépésre lenne szükség. Az alelnök szerint véget kellene vetni a kilakoltatási moratóriumnak, európai szintre kellene csökkenteni a bankadót, vissza kellene állítani az euróalapú jelzálog-hitelezést, be kellene vezetni a kötelező pozitív adóslistát, de a legfontosabb az, hogy stabil gazdaságot kell építeni. – A növekedés megteremtése azonban nem megy hitelezés nélkül – jegyezte meg az alelnök. Márpedig Magyarországon még most is szigorítanak a bankok, holott Európa legtöbb országában már enyhülnek a feltételek. A bankárok egyébként nem túl bizakodók: a konferencián végzett közvélemény-kutatásból kiderült, a résztvevők kétharmada arra számít, hogy a kormány nem oldja fel a kilakoltatási moratóriumot július elsejével.
Ugyanakkor Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a moratórium lejártáig biztosan sikerül megegyeznie a Magyar Bankszövetségnek a kormánnyal az adósok megsegítéséről. A bedőlt hitelek után maradó lakások piacra dobását a tervek szerint kvótarendszer szabályozza majd, amely negyedévente legfeljebb az ingatlanok öt százalékát engedné pénzzé tenni. A szabályok azt is meghatározzák, hogy melyik régióban mennyi lakást értékesíthetnek a bankok.